Két számjegyű külkerdinamika
Habár a tavalyi évnek még csak az első kilenc hónapjára vonatkozóan állnak rendelkezésre előzetes adatok, a Gazdasági és Közlekedési Miniszter helyettes államtitkára úgy látja, az év egészében az export az egy évvel korábbit meghaladó, két számjegyű ütemben bővülhetett. Ami kifejezetten kedvező: a növekedés kiegyensúlyozottabb szerkezetben ment végbe. Major István a Világgazdaságnak azt is elmondta, hogy szakértőik szerint az év utolsó három hónapjában - amire még nincsenek meg az adatok - a külkereskedelmi forgalom egyenlege biztosan nem romlott tovább.
A tények: az euróban mért előzetes adatok szerint az első kilenc hónapban az export 14,6 százalékkal, az import ennél valamivel lassúbb ütemben, 14,1 százalékkal bővült az előző év hasonló időszakához képest. A kivitel értéke 31,593 milliárd euróra rúgott, a behozatal 35,153 milliárdot tett ki. Miután az export dinamikusabban bővült az importnál, az egyenlegromlás viszonylag csekély volt: a 3,56 milliárd eurós passzívum csupán 341 millióval haladja meg 2003 első három negyedévének hiányát.
Ami az év folyamatait illeti: az első negyedévben az export bővülési üteme 13,9 százalékos volt, a másodikban kiugróan magasat, 17,3 százalékosat regisztráltak, a harmadik negyedben ehhez képest némileg fékeződött a lendület, 12,4 százalékos növekedés volt. Ugyan szeptemberben a két számjegyű dinamika - a magas bázis miatt - lassult, ám ennek ellenére minden korábbinál magasabb, négymilliárd eurót megközelítő havi exportot mértek, ami kilencszázalékos bővülésnek lett az eredménye.
Az esztendő másik jellegzetessége az import oldalán figyelhető meg: március-áprilisban meglódult a behozatal, aminek racionális magyarázata az uniós csatlakozás. Az erre való felkészülés jegyében jelentős volt a termeléshez szükséges berendezések, anyagok, részegységek előre hozott beszerzése. A május-júniusi importadatokra pedig az a magyarázat, hogy az Európai Unió előírásai alapján a vámfelügyelet alatt álló, csatlakozáskor szabad forgalomba helyezett közösségi árukat léptették be. Miután ezt követően az import dinamikája normalizálódott, a külkereskedelmi forgalom hiánya a megelőzőnél mérsékeltebben nőtt.
Nem következett be gyökeres változás a külkereskedelem relációs szerkezetében. A magyar termékek felvevőpiacait tekintve a 90-es évek közepétől meghatározó uniós tagállamok részaránya (2003-ban 73 százalék) a bővítés nyomán mintegy 80 százalékra nőtt. Január-szeptemberben az EU többi tagállamába, ezen belül a tizenötökbe az átlagtól elmaradóan bővült az export. Ugyanakkor az unión kívüli országokba és az új uniós tagállamokba kiemelkedően dinamikus, mintegy 25 százalékos volt a magyar export bővülési üteme.
A forgalom szerkezete javult: az export dinamikus bővülését alapvetően a gépek, gépi berendezések árufőcsoport, ezen belül elsősorban a híradás-technikai készülékek az átlagot továbbra is jelentősen meghaladó exportnövekedése eredményezte. Hozzájárult emellett az is, hogy a feldolgozott termékek árufőcsoportjába sorolt gyógyszerek, illetve gumigyártmányok kivitele is igen gyors ütemben bővült. Az export növekedési motorját az ipari termékek adták, a nemzetgazdasági kivitelen belül részarányuk már meghaladja a 93 százalékot. Exporttöbbletük pedig lényegében megegyezik a nemzetgazdaság exporttöbbletével. (NVZs)
