Magyar felzárkózás:lassan, de biztosan

Meghaladja az OECD-átlag felét a magyarországi GDP egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt értéke, ami a kelet-közép-európai új uniós tagállamok közül a harmadik legjobb eredmény. A párizsi székhelyű szervezet most kiadott elemzése a 2002-es adatok elemzése alapján 56 százalékos mutatót jelez hazánk esetében; Szlovénia és Csehország lényegesen jobb eredménnyel büszkélkedhet, míg Szlovákia és a balti államok 50 százalék alatti eredményt értek el. A régi EU-tagországok közül - Luxemburgot leszámítva - Írország a leggazdagabb: itt a 30 tagország átlagának 129 százalékát teszi ki az egy főre jutó jövedelem reálértéke. Az OECD elemzői a szervezet tagországain kívül néhány kelet-európai állam mutatóját is kiszámították. Ebből kiderül, hogy Oroszország jobb helyzetben van Romániánál és Bulgáriánál.

Az Eurostat 2004 decemberében kiadott elemzése az OECD-vel szinte hajszálpontosan megegyező eredményeket jelez térségünk országai számára. Itt nem az OECD-, hanem az EU-átlag a mérce; ehhez képest Magyarországon 59, Csehországban 68, Szlovákiában 51, Lengyelországban 46 százalékon állt az egy főre jutó GDP vásárlóértéke 2002-ben. Az Eurostat azonban ebben a jelentésében már a 2003-as GDP-adatokat is kiadta. Ebből kiderül, hogy hazánk 2 százalékponttal javította eredményét; Csehország és Szlovákia 1-1 pontos pluszt könyvelhetett el, a lengyel mutató stagnált.