Újabb egyeztetés a borirodáról
Ha a kormányzat nem biztosít 500 millió és egymilliárd forint közötti forrást a nemzeti boriroda működtetésére, nincs értelme létrehozni az intézményt - nyilatkozta a Világgazdaságnak Urbán András. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára szerint a szakma nincs abban a helyzetben, hogy saját befizetéseiből finanszírozza az intézményt. Az ágazat jövedelmezőségi szintje mindössze három százalék körül alakul - tette hozzá.
A témában mára hívott össze egyeztetést a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - tudta meg a Világgazdaság. A konzultáción a megfelelő szervezeteken keresztül képviselteti magát az ágazat összes meghatározó szereplője. Jelen lesznek a nemzeti boriroda létrehozásának kezdeményezői is, a HNT-től a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségén és a Magyar Bor Akadémián át a Pannon Bormíves Céhig.
A tavaly nyáron kezdődött egyeztetések folytatását az indokolja, hogy a kezdeményezőknek nem sikerült keresztülvinniük a finanszírozási elképzeléseket. Mint arról beszámoltunk (VG, 2004. október 22.), az alapítók a jövedéki adó szabályainak átalakítását akarták elérni. Ennek keretében a literenként 8 forintos adót 5-re csökkentették volna, s a különbözetet járulék formájában bormarketingre fizették volna be. Ez a változat a Pénzügyminisztérium ellenállásán megbukott.
Más verziók is működőképesek lehetnek - véli ugyanakkor Botos Ernő Péter miniszteri programbiztos, hozzátéve: köztük - minimumként - az, hogy az iroda megkapja az Agrármarketing Centrumnál e célra fordítandó összegeket. Urbán András ellenben azt mondja: ez a forrás a sokszor hivatkozott évi 200-300 milliónál kevesebb, jó, ha a 100 milliót eléri. Vagyis csak arra lenne elegendő, hogy az iroda fél év alatt felélje, és ne jusson semmire. A HNT főtitkára szerint a költségvetési tartalékokhoz kellene hozzányúlni, ám ő is kételkedik abban, hogy ezt a kormányzat hajlandó megtenni. Botos Ernő Péter ugyanakkor lát esélyt a jövedéki befizetések valamilyen kompenzá-
ciójára is.
