Csak jó munkáért jár több pénz

Teljesítmény alapú bérezést vezetnek be a német közalkalmazottak körében - állapodtak meg a kormányzat és a szakszervezetek képviselői. A döntés értelmében a 2,3 millió német közalkalmazott havi fizetése 2007-től kezdetben egy százalékban teljesítményétől függ majd, de az arány később fokozatosan növekszik, amíg eléri a 8 százalékot. Egyúttal arról is megegyezés született, hogy ez év októberétől 38,5 óráról 39-re növelik a heti munkaidőt a szövetségi kormányzati alkalmazottak körében (bár a keleti tartományokban, ahol eddig 40 órát dolgoztak hetente, ez valójában egyórás csökkentést jelent).

A szigorításokat csupán mérsékelt és egyszeri jellegű béremelések kísérik (a következő három évben évente 300-300 euró összegben), amelyek nem épülnek be az alapbérbe. A megoldásnak ez az újszerűsége elégedettséggel töltötte el a vállalatvezetőket is, akik korábban attól féltek, hogy a közszférában végbemenő béremelések a vállalati alkalmazottak fizetéseit is felfelé húzzák majd. Az alku "jelzi, hogy a nagyobb rugalmasság irányában ható változások folytatódnak, és ez jó hír Németország üzleti telephely szerepe szempontjából" - idézi a Commerzbank egyik elemzőjét a Financial Times. A szakszervezetek viszont azért örülnek a megegyezésnek, mert a kormányzat eredetileg három évre teljesen be akarta fagyasztani a béreket - mutat rá a Bloomberg.

A megállapodást azért is sürgető volt tető alá hozni, mert Németországnak az idén (három év után először) 3 százalék alá kellene szorítania a GDP-arányos államháztartási hiányt. Tavaly még 3,9 százalék volt a deficit, s a szövetségi kormányzat csak az EU-s pénzügyminiszteri tanács "kegyelmének" köszönhette, hogy megúszta a közösségi alapszerződésben kilátásba helyezett szankciók foganatosítását. A mostani alku "a közpénzek szűkösségét" tükrözi vissza - véli Otto Schily szövetségi belügyminiszter.

Elemzők szerint azonban a megállapodás hátránya lehet, hogy ha az érintett 2,3 millió közalkalmazott (akiknek zöme a helyi, regionális vagy tartományi közigazgatásban dolgozik) restriktívnek ítéli azt, akkor még jobban visszafoghatja fogyasztását, ami már most is a német gazdasági növekedés egyik fő kerékkötője. A német lakossági fogyasztás gyakorlatilag három éve stagnál, nem utolsósorban a magas munkanélküliség és a nagy port felverő tömeges elbocsátások miatt.