Csökkentek tavaly a reálbérek

Tavaly egy százalékkal csökkentek a reálbérek az előző évhez viszonyítva. A zsugorodás a korábbi három esztendő összesen 32 százalékos emelkedését követte, így az előző év a gazdasági realitásoktól elszakadó bérkiáramlás korrekciójának is tekinthető.

A reálbérek csökkenése csak a költségvetési szektort jellemezte (5 százalék), a versenyszektorban kismértékű (1,2 százalék) emelkedést mért a KSH. Az adatok értelmezését nehezíti, hogy tavaly nem fizettek 13. havi fizetést, és ez statisztikailag a 2004-es évet érintené - hívja fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Emiatt decemberben visszaesett a költségvetési szektorban mért éves béremelkedési ütem, de ezt januárban korrekció követheti. Kedvező folyamat, hogy megállt a költségvetési és a versenyszektor közötti bérkülönbség növekedése.

A 2004-ben még 10 százalék körüli bruttó keresetnövekedés a versenyszférában nem lesz fenntartható, és várhatóan 6 százalék körüli szintre mérséklődik. Ezért az inflációs hatás mérsékelt lesz - mondja Németh, aki nem vár a bérfolyamatoktól jelentős külsőegyensúly-javulást. Látva, hogy a költségvetés pénzforgalmi számai mögött mekkora tényleges költekezés van, és számításba véve a háztartások eladósodási kedvét, nem számítok a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős csökkenésére - mondta a szakértő.

Fordulat következett be a költségvetési dolgozók létszámának alakulásában. A korábbi két év 30 ezer fős bővülése után 2004-ben lassú csökkenés következett. Decemberben már alig haladta meg a 800 ezret az állami alkalmazásban állók létszáma.

Ellentmondásosabb a foglalkoztatottsági helyzet megítélése. A munkaügyi statisztika mintavételes eredményei szerint hazánkban csökkenő foglalkoztatottság és növekvő munkanélküliség a jellemző. Az adminisztratív adatgyűjtés határozottan a foglalkoztatás bővülését mutatja. Bár utóbbi nem tartalmazza az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások adatait, az ellentmondás mégis szembetűnő. (MI)