
Kiderült, mi lesz az országbérlet sorsa – úgy megdicsérte Vitézy a kormányt, hogy csend lett a teremben
„Ami jó, azt meg fogjuk tartani, ami rossz, azt pedig meg fogjuk javítani” – jelentette ki Vitézy Dávid az Országgyűlés szakbizottsága előtt.

A közlekedési és beruházási miniszterjelölt a meghallgatásán Nagy Bálint leköszönő közlekedési államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az országbérlet és a vármegyebérlet megmarad,
helyes, hogy a közlekedési integráció már megtörtént, és erre a rendszerre szeretnének tovább építeni.
A korábbi közlekedési államtitkár kérdésére úgy reagált, hogy: „Hadd mondjak olyat, amit ön nem is említett, csakhogy megdicsérhessem: a GYSEV terén van egy integráció, és nagyobb figyelmet kapott a nyugati régió a fejlesztések terén, ezt megtartandónak tartom.”
Ahhoz azonban ragaszkodott, hogy vidéki vonalakat bezártak, itt nem csak módváltás történt, ezért ezen nincs mit megtartani. A buszhálózat viszont szerinte is érték, hiszen minden települést elér. A minimális szolgáltatás pedig nem fog csökkenni.
Vitézy arról is beszélt, hogy a rendszerváltozás óta jól kiépített buszközlekedési rendszer van, ez „egy olyan érték, amelyet meg kell tartani” , és amely a környező országokhoz képest is jól működik.
A vármegyebérletet és országbérletet 2023. május elsején vezette be az Orbán-kormány. A vármegye- és országbérlet lényege, hogy egyetlen bérlettel lehessen
- buszos,
- vasúti közlekedésben,
- illetve tömegközlekedésben is
részt venni az országban.
Az országbérlet havi ára felnőtteknek 18 900 forint, a vármegyebérlet 9450 forintba kerül, diákoknak az országbérlet jelenleg havi 1890 forintba kerül. A kedvezményes vármegyebérlet ára pedig 945 forint
A BKK-tól a miskolci buszokig: így terjed el az országbérlet-rendszer
Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter 2022 decemberében beszélt arról, hogy a közösségi közlekedést az autózás valódi alternatívájává akarják tenni. Ennek részeként kezdtek dolgozni a MÁV csoporttal egy olyan vármegyebérlet-rendszeren, amely az autópálya-matricákhoz hasonlóan működne.
A bérletek használatát kezdetben csak néhány kisebb városra terjesztették ki, köztük Zalaegerszegre, Esztergomra és Érdre.
A fővárossal való későbbi megegyezésről azt mondta, hogy kezdetben komoly kritikákat kapott, de végül sikerült megállapodni.
a vármegyebérleteket elfogadják a BKK járatain, míg a Budapest-bérletek érvényesek lettek a MÁV- és Volán-járatokon is.
Lázár szerint ez több százezer embert – diákokat és felnőtteket egyaránt – érint, akik havonta akár több ezer forintot is megtakaríthatnak.
A volt miniszter korábban arról is beszélt, hogy a megállapodással teljesen új jogviszony jött létre Budapest és a kormány között, világos elszámolási rendszerrel. A bevételeket a szolgáltatások arányában osztják meg a felek között.
Később bejelentették, hogy 2025 végétől Debrecenben is elfogadják a Hajdú-Bihar vármegyebérletet és az országbérletet a helyi DKV-járatokon (buszokon, villamosokon és trolibuszokon) is.
A választások előtt pedig Lázár János Miskolcon beszélt arról, hogy a borsodi megyeszékhelyen is tarifaközösséget vezetnek be, vagyis a helyi és helyközi közlekedési rendszerek összehangolt bérletrendszerben működnek majd.
Ugyanakkor a MÁV szintén elfogadja a DKV Zrt. által kiadott bérleteit a Debrecen területén történő helyközi közösségi közlekedéshez – távolsági busz, vonat –, amelyekre a Hajdú-Bihar vármegyére érvényes vármegyebérlet vagy az országbérlet érvényes.
Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: a vármegye- és országbérletekre épülő új tarifarendszer rengeteg új utast szólított meg, és sokakat csábított át az autózásról a közösségi közlekedésre.
A vármegye- és országbérlet-rendszer bevezetése óta jelentősen nőtt az utasok száma és a jegyértékesítésből származó bevétel is.
2026 tavaszáig több mint 11 millió vármegye- és országbérletet adtak el a rendszer 2023-as indulása óta.
A 2024 márciusában bevezetett új tarifarendszer szintén látványos eredményeket hozott. Az első két hónapban – márciusban és áprilisban – a jegy- és bérletértékesítésből származó bevétel elérte a 16 milliárd forintot, ami 25 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.





