Kiderült, mi lesz az orosz olaj és gáz sorsa Magyarországon: meglepő fordulat jöhet, nem erre számítottunk – hiába támadták, nem térnek le Kapitányék az orbáni útról
Miközben a Tisza Párt korábban többször kritizálta az Orbán-kormány orosz energiafüggőségét, Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter parlamenti meghallgatásán valójában egy olyan energiapolitikai irányt vázolt fel, mely több ponton is hasonlít arra, amit az elmúlt években a magyar kormány is követett. A leendő miniszter szerint Magyarországnak nem leválnia kell bizonyos energiaforrásokról, hanem minél több beszerzési lehetőséget kell kiépítenie, miközben mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb forrást kell választania (A diverzifikációról és arról, hogy Orbán Viktorék konkrétan a Kapitány István által most felvázolt terveket vitték és képviselték éveken át, itt írtunk korábban bővebben).
Kapitány István a parlament gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy az energiaellátás diverzifikációja kulcskérdés lesz a következő időszakban. Ugyanakkor azt is világossá tette: nem ideológiai, hanem gazdasági és ellátásbiztonsági alapon közelítik meg a kérdést.
Semmiről nem szeretnénk leválni, hanem opciókat szeretnénk kapni
– jelentette ki az orosz energiahordozók kapcsán.
A leendő miniszter ugyanakkor kritizálta, hogy Magyarország orosz olajfüggősége 2022 és 2025 között 65 százalékról 90 százalékra emelkedett. Szerinte ez nem a valódi több lábon állás irányába mutatott. Ezzel együtt a megfogalmazása alapján nem az orosz energia teljes kiszorítása a cél, hanem az, hogy Magyarország több irányból tudjon beszerezni olajat és földgázt, és ezek közül mindig a legkedvezőbbet választhassa.
Az opciók kiszélesítése a cél, nem a radikális leválás
Ez lényegében közel áll ahhoz a stratégiához, melyet az Orbán-kormány is hangsúlyozott az elmúlt években. A leköszönő kabinet korábban többször arról beszélt, hogy az ország energiaellátásában nem politikai, hanem ellátásbiztonsági és árkérdésként tekint az orosz kapcsolatokra. Ennek jegyében épült ki a Török Áramlat magyarországi szerepe a földgázellátásban, miközben folyamatosan zajlottak az alternatív forrásokhoz kapcsolódó fejlesztések is, például a horvát LNG-terminálhoz vagy a déli infrastruktúrához kapcsolódó beruházások.
Kapitány István szavai alapján
a Tisza-kormány energiapolitikája inkább pragmatikus irányba mozdulhat el, mintsem radikális leválási stratégiát követne.
Ez azért is fontos üzenet a piac számára, mert az elmúlt hónapokban több befektetői és iparági szereplő is attól tartott, hogy egy esetleges politikai fordulat teljesen új alapokra helyezheti Magyarország energiapolitikáját.
A Mol kapcsán a leendő miniszter külön hangsúlyozta, hogy az államnak nem feladata közvetlenül beavatkozni a vállalat működésébe. Úgy fogalmazott, hogy a Mol egy jelentős és jól működő regionális energiavállalat, melynek további sikeres működésében érdekeltek. Ez szintén mérsékelt hangvételű üzenetnek számít annak fényében, hogy az energiaszektor stratégiai kérdései gyakran politikai viták középpontjába kerültek az elmúlt években.
A bizottsági meghallgatást a Világgazdaság élőben tudósította, a részletekért kattintson!
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
