Meglepetést okozó kamatdöntés
A piaci várakozásokat meghaladó mértékben, 75 bázisponttal, 8,25 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot tegnapi ülésén a monetáris tanács. A kedvező inflációs fejlemények mellett a kilencszázalékos kamatszint magas, ezért nyílt lehetőség a mérséklésre - indokolta a döntést Járai Zsigmond. Kedvező fejlemények alatt a jegybankelnök az utóbbi hónapok várakozásokat jócskán meghaladó dezinflációs ütemét, a várakozások mérséklődését és a kilátások javulását értette.
Habár a 75 bázispontos kamatvágás nagyobb, mint a fél százalékpontos elemzői konszenzus, a piac azonban korábban már beárazott egy száz bázispontos csökkentést, és a jegybank vélhetően egy köztes pontot igyekezett találni - véli Tóth Illés, a Budapest Economics kötvényelemzője. Tóth Illéssel egyetértve Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője rámutat: annyiban mégis érdekes a vágás mértéke, hogy a megelőző kamatmeghatározó monetáristanács-ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyv azt sugallta, a korábban követett félszázalékos csökkentések után óvatosabbá válik a monetáris politika.
Ezzel kapcsolatban egyébként Járai tegnap hangsúlyozta: nem szűnt meg a monetáris politika óvatossága, amit már csak az is indokol, hogy a gazdasági fundamentumokban nincs javulás. A csökkentés mértéke a nemzetközi befektetői hangulatnak és a várakozásokon felüli dezinflációnak köszönhető, nincs szó felgyorsult kamatvágási trendről. Ugyanakkor Járai elismerte, hogy - bár a korábbi monetáristanács-ülés jegyzőkönyvében már a szakaszhatárt emlegették a tagok - a korábban elképzeltnél később érhet véget a lassú kamatcsökkentés periódusa, így a pszichológiai korlátnak tartott nyolc százalék alá is süllyedhet az irányadó kamatszint.
Török szerint úgy tűnik, az MNB várakozásai megalapozottak. Tóth úgy látja, amennyiben az elkövetkező hetekben nem változik a globális befektetői hangulat, és a februári inflációs adat is a csökkenő pályán halad, úgy márciusban folytatódhat a kamatcsökkentés. Abban is egyetért a két elemző, hogy a vágás mértékéről még korai lenne beszélni, de ha beigazolódik az MNB előrejelzése, év végére akár 7,5-7 százalékra is apadhat az irányadó kamat.
A 75 bázispontos mérséklés a szintén tegnap megjelent inflációs jelentés tartalmának ismeretében már nem is tűnik olyan váratlannak. A jegybank szakértőgárdája ugyanis jócskán visszavágta 2005. és 2006. végi előrejelzését. Az idén decemberre a prognózis centrális pályája 3,6 százalékos éves drágulási ütemet mutat, ami egyrészt kisebb, mint a jegybank négyszázalékos inflációs célja (de továbbra is benne van a š1 százalékpontos toleranciasávban), másrészt a piac legoptimistább előrejelzőjévé tette az MNB-t. Novemberben még 4,4 százalékos inflációt várt 2005 végére a jegybank. A változást több tényező is magyarázza: egyrészt az egész kelet-közép-európai régióban megfigyelhető iparcikk-defláció hazánkban is érződik, az élelmiszeroldalról jelentősen enyhül az árnyomás, a határidős olajárak esése miatt a modellben kedvező a benzinárlefutás is, valamint az erős és stabil forint is közrejátszott a prognózis mérséklésében.
A jegybank az elmúlt évek tapasztalatai alapján sikeresnek ítéli az inflációs célkitűzéses rendszer hazai alkalmazását. A 2001-es és 2002-es cél teljesült, a monetáris politika szempontjából váratlan adóhatást figyelmen kívül hagyva tavaly is a toleranciasávon belül maradt az árindex, és az idén is jó esély mutatkozik a cél teljesülésére - mondta Ferenczi Barnabás, az MNB közgazdasági főosztályának vezetője.
Továbbra sem bízik ugyanakkor a költségvetési hiányterv teljesülésében a jegybank - ez is az inflációs jelentés számaiból derül ki. Az MNB szerint az államháztartás ESA szerinti hiánya a GDP 5,3 százaléka lehet. A monetáris tanács állásfoglalásában ki is emelte, hogy igazolva látja az Európai Bizottság kritikus értékelését, mely szerint további kiigazító intézkedések szükségesek a kormányzati vállalások eléréséhez.
A külső egyensúly ennek ellenére javulhat az idén: a monetáris tanács állásfoglalásában elsősorban a háztartások megtakarítási hajlandóságának javulásától várja a folyó fizetési mérleg hiányának lassú csökkenését, és egyben arra is számít, hogy a nem adósság jellegű finaszírozás arányában tavaly beállt kedvező fordulat az idén is kitart.
