Nőnek a helyi adók Szlovákiában
A helyi adókat elsősorban azért emelték meg, mert a kormány csökkentette az önkormányzatok finanszírozását a központi költségvetésből. Kevesebb forráshoz jutottak többek között a saját városi tömegközlekedéssel bíró városok, amelyek összesen 1,1 milliárd koronától estek el. Nem kompenzálta a forráskiesést a természetes személyek jövedelmi adójából származó bevétel sem, s a megoldást az ingatlan után járó adó emelésében vélték megtalálni.
Néhány városban - ilyen például Trencsén (Trenčín), Nagyszombat (Trnava), Besztercebánya (Banská Bystrica) - a lakások után járó adót nem emelték, a terheket a lakosságról a vállalkozókra igyekeztek hárítani. Pozsony (Bratislava) és Kassa (Ko?ice) viszont a magánszemélyeket sem kímélte. Voltak városok, ahol nem emelkedtek a helyi adók - Poprád (Poprad) -, és voltak, ahol csak minimálisan - Tőketerebes (Trebi?ov) -, mivel az új finanszírozási rendszer bevezetésével ők nem estek el forrásoktól. Nem emelkedtek azonban a helyi adók a fiskális decentralizáció következtében a szegényebb régiókban sem, ahol a vezetés belátta: a lakosság és a helyi vállalkozók nem bírnák el a megemelkedett anyagi megterhelést. Ahol a vállalkozói réteg döntő többségben a foglalkoztató s egyben a fő adófizető, ott nélkülük a helyi önkormányzat nem is hoz semmilyen kérdésben komolyabb döntést - ahogy Vágsellye (?al'a) és a Duslo ?al'a gyár esete is példázza.
Az önkormányzatok - elsőként Besztercebánya - részben elismerték, hogy az új szabályozást még tanulniuk kell. Néhány tétel esetében túl is lőttek a célon, s ezért készek döntésüket átértékelni. Egyes önkormányzatok az állami költségvetéshez való hozzájárulás csökkenését nem kívánják automatikus adóemeléssel kompenzálni, ehelyett a korábbi adómentesség - mint például a múzeumok, egyházak, iskolák esetében - megszüntetését fontolgatják. Többségükben azonban az adóemelésről szóló döntést nem érzik a helyi döntéshozók sem érzéketlennek, sem szakszerűtlennek. Érvelésük szerint mivel az állami költségvetésből kevesebb pénzhez jutottak, az adók emelésén kívül nem volt más lehetőségük. A CRA Rating Agency elemzője, Miroslav Knazko is azt hangsúlyozza, hogy az ingatlanadó-tételek régóta nagyon alacsonyak voltak, s azoknak százalékos növekedése magasnak tűnhet ugyan, de abszolút értékben a természetes személyeknek évente csupán pár száz koronát jelent majd. A bevételi oldal tartalékai közé sorolják szakértők a szemétdíj reálisabbá tételét is.
