Surányi: Kiigazítás következhet
A magyar gazdaság növekedése lehetne gyorsabb, s olyan pályán kellene haladnia, amely hosszú távon is fenntartható - jelentette ki Surányi György a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén. A konferencián két volt jegybankelnök - előbbi mellett Bod Péter Ákos - kereste a választ a kérdésre, miért olyan a forintárfolyam, amilyen, és ez kinek kedvez.
Bod Péter Ákos egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a forint árfolyama hosszabb ideje stabil Magyarországon, addig a térség más országainak valutái az elmúlt évben is erősödtek: Szlovákiáé és Csehországé 5-6, Lengyelországé 11-12 százalékkal. Dől a pénz a régióba - vonta le a következtetést az MNB exelnöke azzal, hogy bár az erős forint a kisebb és közepes exportáló cégeket nehezebb helyzetbe hozza, a volatilitás hiánya összességében tervezhetőbbé teszi a gazdasági szereplők tevékenységét. Bod Péter Ákos felhívta a figyelmet arra is, hogy az MNB legutóbbi stabilitási jelentése szerint az erős forint ellenére 2004-ben nem csökkent a gazdaság profitrátája, miközben az export 15 százalék körüli mértékben bővült.
Surányi szerint Magyarország 2001 óta felélte versenyelőnyét, amelyet 1995-től felhalmozott. A Banca Intesa kelet-közép-európai igazgatója az okot abban látja, hogy az exportvezérelt és beruházásorientált szemlélet helyett a belső fogyasztás került a középpontba. Eredményeként nőtt a lakosság eladósodottsága - főként a lakástámogatási rendszer miatt -, megbomlott a külső egyensúly, a termelékenységet kétszeresen meghaladó módon emelkedtek a reálbérek, tarthatatlan a folyó fizetési mérleg és elfogadhatatlan az államháztartás hiánya, amelyet csak adóssággeneráló eszközök révén finanszírozhattak.
Az MNB egykori elnöke úgy véli, e fejleményeknek a jelenleginél lényegesen magasabb inflációt kellene eredményezniük - becslése szerint az árdrágulás mértéke év végére négy százalék alá kerülhet -, és azt, hogy ez nincs így, művi eszközökkel érik el. Egyrészt az árfolyam révén, másrészt az árak szabályozásával. Az eladósodottsági pálya folytatódása elkerülhetetlenné teszi a későbbi kiigazítást - állította Surányi. Igaz, később hozzátette: krízishelyzet nincs. A szakember azt mondta, "ahol a fiskális és a jövedelempolitika túlnyúl a lehetőségein, ott a monetáris politika okkal-joggal szigoríthat, de ha ezt túlzott mértékben teszi, nemhogy nem befolyásolja kedvezően a folyamatokat, hanem olajat önt a tűzre".
