Utolsóként csatlakozhatunk az eurozónához
Nem az a baj, ha a tervezettnél később, hanem ha utolsóként, a környező országoktól lemaradva csatlakozunk az eurózónához - vélik az Index által megkérdezett gazdaságkutatók. Magyarország gazdasági mutatói ugyan a kedvezőtlenebbek, mint a többi visegrádi országé, de ettől még elképzelhető lenne a 2010-es céldátum tartása. Nagyobb problémát okoz, hogy az elmúlt két évben elveszett a külföldi intézmények és elemzők bizalma azt illetően, hogy a kitűzött gazdasági célokat sikerül megvalósítani.
Szlovénia, Litvánia és Észtország 2007-ben, Lettország 2008-ban csatlakozik várhatóan a gazdasági és monetáris unióhoz, azaz eurózónához. A visegrádi négyek közül Szlovákia és Lengyelország 2009-ben, Csehország és Magyarország 2010-ben tervezi csatlakozását a monetáris unióhoz, a visegrádiak céldátumait azonban Brüsszel és több független elemző is meglehetősen feszítettnek tartja. A csúszás így a szűken vett versenytársak mindegyikénél elképzelhető, de a tényleges belépés Magyarország esetében látszik a legtávolabbinak, a Deutsche Bank legutóbbi elemzése szerint mindenki beelőz minket.
Az uniós bővítéssel ellentétben a monetáris unióba való belépésnél egyértelműen az egyéni teljesítmények a meghatározóak, azaz nincs szó arról, hogy az euró bevezetésére egyes országcsoportokban körönként kerülne sor - hangsúlyozta az Indexnek Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa. Így elképzelhető, hogy Magyarország valóban utolsóként csatlakozik a régióból, ez azonban igen sok veszéllyel jár: a magyar gazdaság kicsi, a forint védtelen valuta, így amennyiben körülöttünk már mindenütt az euró a hivatalos fizetőeszköz, felerősödhetnek a külső hatások, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az árfolyamot és a gazdasági mutatókat. A forintra az eurónál nagyobb mértékben hathat például egy olajáremelés vagy akár egy kisebb politikai bizonytalanság Oroszországban, de a spekulánsoknak is könnyebb célpont lehet a magyar pénz. (Index)
