Vége a "francia álomnak"
Március első napjaiban kerül a felsőház elé a javaslat, amelynek alsóházi elfogadását jelentős szimbolikus győzelemként értékeli a kormány számára a Financial Times. Az új törvény értelmében a munkavállalók a dolgozz többet, keress többet elv alapján ezután akár heti 48 órás munkaidőről is megállapodhatnak a munkaadókkal, az éves szinten engedélyezett túlórák száma pedig 180-ról 220-ra emelkedik. Elemzők szerint ezek a változások elsősorban a kisvállalkozások helyzetét fogják megkönnyíteni, hiszen ők nagyon nehezen tudják betartani a szocialista kormány által 1998-ban hozott, heti 35 órás munkaidőt engedélyező törvényt. Jean-Pierre Raffarin kormányfő szerint a rövidebb munkaidő a háztartások és az állam pénzügyi helyzetét egyaránt rontotta, ráadásul annak hatására számos cég külföldre települt.
Nemcsak a politikusok, de a gazdasági szakemberek véleménye is megoszlik a tekintetben, vajon jót tett-e a munkaerőpiacnak és általában a francia gazdaságnak a munkahét lerövidítése. Egy tavaly készült parlamenti jelentés szerint a törvénynek köszönhetően 1998-2001 között 350 ezer új álláshely jött létre - igaz, sokak szerint erre mindenképpen sor került volna. Ugyanakkor a törvényes munkaidő meghosszabbítása sem ígérkezik csodaszernek. Munkaadói vélemények szerint csak akkor javul érezhetően a foglalkoztatási helyzet, ha csökkennek a különböző bérterhek - írja a Bloomberg.
A francia szakszervezetek foggal-körömmel tiltakoznak a munkaidő meghosszabbítása ellen. Az alsóházi vitát megelőzően több száz ezren tüntettek a módosítás ellen, és a legnagyobb érdek-képviseleti tömörülés, a CFDT további tiltakozásokat helyezett kilátásba a felsőházi voksolásig hátralévő időben. A BBC által idézett elemzők szerint azonban ezek az akciók aligha befolyásolják az ügy kimenetelét, hiszen a francia munkavállalóknak csupán nyolc százaléka tagja valamelyik szakszervezetnek, így azok csak látszólag képviselnek nagy erőt.
