Vitatott európai liberalizálás
A szolgáltatások liberalizálását célzó uniós irányelvtervezet 600 ezer munkahelyet teremtene, növelné a termelékenységet, és leszorítaná a fogyasztói árakat - derül ki az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányból. A kutatók szerint a vitatott direktívatervezet nemcsak a szegényebb, új tagállamoknak kedvezne, hanem a gazdagabb tagállamokban is jelentős hasznot húznának belőle. A fogyasztás 37 milliárd euróval nőne az egész EU-ban, a hozzáadott érték pedig 33 milliárddal emelkedne - írja a Financial Times.
A nagyobb tagállamok azonban más véleményen vannak a szolgáltatási irányelv néven ismertté vált elképzeléssel kapcsolatosan. A direktíva elfogadhatatlan, ezért minden lehetséges eszközzel szembehelyezkedünk vele - mondta Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő, aki ma José Manuel Barrosóval, a bizottság elnökével egyeztet a javaslat átdolgozásáról. Barroso a múlt héten jelentette be, hogy hajlandó módosításokról tárgyalni a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel. A tagállamok közül Franciaországon kívül Németország, az EP-ben pedig a szocialista frakció részéről számíthat heves ellenállásra az elnök.
Gerhard Schröder német kancellár mellett Franz Müntefering, a kormányzó szociáldemokrata párt elnöke is úgy véli: nem szabad korlátlanul megnyitni a szolgáltatások piacát. A pártvezér az építőipart emelte ki, mint amelyet szerinte ki kellene vonni a liberalizáció alól. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták pártjának elnöke a tervezet részleges felülvizsgálatát elutasítva az egészet a szemétkosárba dobná.
Lehetséges kompromisszumos megoldásként körvonalazódik az európai gazdasági és szociális bizottság javaslata, amely szerint a tervezet leginkább vitatott pontját, a származási ország elvét csak egy átmeneti időszak után érvényesítenék. Az indítvány ellenzői ugyanis attól félnek, a bérek és a szociális védelem színvonalának eséséhez vezethet annak engedélyezése, hogy a társaságok a saját országuk szerinti szabályoknak megfelelően tevékenykedhessenek az egész EU területén. A civil társadalom képviselőit tömörítő, konzultatív fórumként működő gazdasági és szociális bizottság szintén idő előttinek tartaná a származási ország elvének korlátlan alkalmazását. A testület elsősorban az egészségügyi és szociális szolgáltatások esetében hagyna időt a nemzeti rendszerek harmonizálására.
