A kereskedőket kell ellenőrizni
A tavalyi áfabevételek jelentős visszaesése miatt az Európai Bizottság Adó- és Vámunió-főigazgatóságának szakértői tárgyalásokat folytattak Magyarországon február végén. A tárgyalásra Kovács László adóügyi biztos által Budapestre küldött szakemberek érdekes megállapításokra jutottak. Az uniós szakértők által készített március 2-i keltezésű - lapunk birtokába került - jegyzőkönyv megállapítása szerint az áfaellenőrzéseknek a legkockázatosabb kereskedők vizsgálatán kell alapulnia. Ez annyit jelent, hogy nincs értelme valamennyi áfa-visszaigénylést tartalmazó bevallást ellenőrizni - ezt tavaly októbertől az idén március elejéig folytatta az APEH a pénzügyi tárca utasítására -, az ugyanis az ellenőrzési kapacitás elvesztegetését jelenti. Az uniós szakértők azt is megállapították, hogy felesleges a VIES rendszer (áfainformáció-csere szisztéma) szerinti uniós adatok szisztematikus összevetése a magyar adózók által szolgáltatottakkal, mivel az eltérések csupán abból adódtak, hogy a magyar adózók hibásan töltötték ki az összesítő nyilatkozatot.
A jegyzőkönyv szerint a magyar adóhivatal ellenőrzési politikája nagyon korszerű, különös elismeréssel említik az APEH által kidolgozott ellenőrzés-kiválasztási rendszert. Ugyanakkor a jegyzőkönyv szerint a Pénzügyminisztériumnak bizonyos területeken újra kell gondolni a helyzetet: így a harmadik országból importált javak halasztott áfaelszámolását illetően, hiszen ez az EU-n belül ritka gyakorlat.
Az áfabevételek tervezettől lényeges elmaradása miatt a Pénzügyminisztérium az adóhatósággal és a vállalkozásokkal szemben is számos szankciót hozott az elmúlt hónapokban. Az APEH dolgozói a kilátásba helyezett jutalmuknak csak töredékét kapták meg, s emiatt volt kénytelen távozni február közepén Király László György, az APEH akkori elnöke is, illetve váltották le március közepén Varga Árpádot, az ellenőrzési ügyekben illetékes elnökhelyettest. A vállalkozások a tavalyi negyedik negyedéves 260 milliárd forintnyi áfa-visszaigénylésüknek eddig csupán töredékét kapták meg, s a tervezettnél nagyobb költségvetési hiány miatt nincs is arra esély, hogy rövidesen hozzájutnak pénzükhöz. Pedig március elejétől megszüntették az áfabevallások tételes ellenőrzését, s áttértek a célzott vizsgálatokra. Az uniós szakértők szerint más okai vannak az áfabevételek elmaradásának.
Az áfa-visszautalások elhúzódása az államkasszának nagy veszteséget jelent: információink szerint már meghaladja a hatmilliárd forintot a vállalkozásoknak a késedelmes kiutalás miatt kifizetett kamat. Hiába a szigorított elszámolás: februárban a tervezettől negyvenmilliárd forinttal maradt el az áfabevétel.
