A PPP egyelőre nem csodaszer
Magyarországon mintegy két éve került be a köztudatba a köz- és a magánszféra speciális együttműködési formája, a PPP, s miután ez a konstrukció az átlagos üzleti szerződésekhez képest is jóval bonyolultabb, aprólékosabb szerződést kíván meg, itthoni elterjedéséről még nemigen beszélhetünk. Külföldön ugyanakkor számos országban - köztük uniós tagállamokban - már hosszabb időre visszatekintő múltja van, s a széles körű tapasztalatok azt mutatják, számos esetben megéri alkalmazni. Magyarországi terjedésének egyik feltétele, hogy mind a köz-, mind az üzleti szféra alaposabban megismerje a lehetőséget - ezt a célt szolgálja az IBC-Világgazdaság szakmai konferenciák sorában elsőként éppen erről a témáról megrendezett fórum. A tegnap kezdődött kétnapos esemény témája iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg. A téma szakértői által tartott előadások a PPP gyakorlatilag minden vetületét érintik, bemutatják a nemzetközi tapasztalatokat, s lehetőség nyílik arra is, hogy a résztvevők konzultáljanak a szakértőkkel.
A PPP nem csodaszer, ám nagy segítséget jelenthet az állami beruházások megvalósításában, az állami szolgáltatások színvonalának emelésében - összegezhetők az eddig elhangzottak. Előnye, hogy a beruházások költsége időben elnyújtva jelentkezik (általában 15-20 év), és nem azonnal terheli a büdzsét. A szakértők azonban figyelmeztettek: csak akkor, és csak úgy szabad alkalmazni ezt a konstrukciót, ha az - az előzetes, alapos számítások alapján - bizonyítottan megéri. Szó esett arról is, hogy elterjedéséhez szükség volna a jogszabályi környezet megváltoztatására, hiszen ma több törvényben található ugyan utalás a PPP-re, de megfontolandó lenne egy külön PPP-törvény meghozatala. Igaz, a közösségi joganyagban sincs pontos PPP-definíció, de az EU statisztikai hivatala, az Eurostat meghatározta azt (ez a PPP-konstrukciók állami kiadásainak költségvetési könyvelése miatt kiemelkedően lényeges).
Ezen hiányosságok ellenére már vannak úgynevezett pilot projektek, amelyek leképezik a PPP eddig számba vett (magyarországi) területeit: így a sztrádaépítést, kollégiumokat, oktatási infrastruktúrát, börtönöket, szennyvíz- és hulladékprojekteket, sportlétesítményeket. (NVZs)
