Felülvizsgált célok és feladatok
Az 1998-ban elfogadott országos területfejlesztési koncepció öt fő stratégiai célt határozott meg. Alapvető volt a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a Budapest-központúság oldása, az innováció térbeli terjedésének elősegítése. Emellett a kiemelt célok közé sorolta a dokumentum a nemzetközi integrációt és az uniós csatlakozás előkészítését, illetve a természeti környezet és a természeti értékek állapotának, minőségének megőrzését. Erre a célrendszerre épült a területfejlesztési politika hat középtávú feladata. Ezek közé tartozott az ország nyugati és keleti régiói közötti fejlettségi, életszínvonal- és életminőség-különbségek növekedésének lefékezése, lehetőség szerint megállítása, a válságban lévő ipari és agrárkörzetek szerkezetváltásának elősegítése, valamint az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában meglévő különbségek csökkentésének felgyorsítása. A középtávú feladatok között szerepelt a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása, az ország egypólusú településszerkezetének oldása és a területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerének továbbfejlesztése. A területfejlesztési törvény által előírt felülvizsgálat feladata annak öszszegzése volt, hogyan teljesültek a kitűzött célok, s milyen feladatokat kell meghatározni a következő időszakra.
Az otk jövőképének felvázolásához, az újabb időszak céljainak meghatározásához a szakembereknek figyelembe kellett venniük az európai gazdasági térszerkezet jellemzőit, a májusi csatlakozás után kialakult unió főbb gazdasági centrumait és periferikus területeit. Ennek alapján felmérhetők Magyarország és a hazai régiók lehetőségei az európai gazdasági munkamegosztásban. Át kellett tekinteni a kontinens közlekedési térszerkezetét, és megvizsgálni a jelenlegi és a tervezett hazai közlekedési hálózat kapcsolódását az európaihoz. Ezek mellett a belső tényezőket, az ország adottságait és helyzetét is figyelembe kell venni a hosszú távú fejlődés lehetséges irányainak meghatározásakor. Eközben a tervezésben alapvető viszonyítási pontot jelentő európai uniós regionális politika is átalakulóban van. Még mindig bizonytalan, hogyan változnak meg 2007 után a közösség regionális politikájának célkitűzései, eszközei.
Az otk a távlati célokat 10-15 éves időszakra határozza meg, egyúttal kijelöli a célok eléréséhez vezető stratégiákat. A stratégiák mentén határozhatók meg a középtávú feladatok. Annak érdekében, hogy az otk-ban megfogalmazott célok és alapelvek az Európa-tervbe, a második Nemzeti fejlesztési tervbe, valamint ágazati és a regionális stratégiákba is beépüljenek, fontos a minél szélesebb konszenzus kialakítása.
