Foglalkoztatásbarát szakképzés
A munkaadóknak nem kell tovább tehetetlenül nézniük, hogy milyen végzettségű szakmunká-sok kerülnek ki az iskolapadból. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint ugyanis már az idén életbe léphet az a jogszabály, amely biztosítja, hogy a foglalkoztatók véleményezzék, milyen szakképzési programok indulnak el egy-egy régióban. A vállalkozások a most megalakuló térségi integrációs szakképző központok (tiszk) tanácsadó testületében érvényesíthetik majd érdekeiket.
Az intézményenként 15-20 fős testület többek között megvizsgálhatja a rendelkezésre álló források felhasználását, véleményezheti a régióbeli képzési szerkezet kialakítását, s ellenőrizheti a gyakorlati munkát is. A tanácsadók között - egyebek között - a gazdasági és iparkamarák, a munkaadók és a munkaügyi központok is képviseltetik magukat.
A héten 16 konzorcium kapott oklevelet, köszönhetően annak, hogy milliárdos nagyságrendű uniós forrást nyert a tiszk létrehozásához. Míg 2008 végéig már tizenhat hatékonyan működő tiszknek kell lenni, 2013-ra közel hatvan térségi központ biztosítja majd, hogy az elindított képzések valóban illeszkedjenek a munkaerő-piaci igényekhez - fogalmazott lapunknak Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára. A szakképzés fejlesztéséről szóló stratégia, illetve a most készülő kormányrendelet azt is meghatározza, hogy a jövő év végéig át kell alakítani a szakképzés statisztikai rendszerét. Többek között az elhelyezkedettek és az iskolákban lemorzsolódottak számát, vagyis a szakképzés sikerét, illetve sikertelenségét is nyomon lehet majd így követni. A kormányrendelet elsősorban az oktatási, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterre ró feladatokat, méghozzá 2013-ig folyamatosan, de a többi szakképzésért felelős tárca és intézmény is kiveheti a részét a fejlesztésből.
Jelenleg egyébként több mint tíz további tárca és intézmény felelős a szakképzésért, így a fejlesztési stratégia azt javasolja, váljon átláthatóbbá, egyszerűbbé a szakképzés irányítási rendszere. A készülő kormányrendelet ennek eldöntésére jövő év decemberéig ad időt. A hamarosan kormány elé kerülő stratégia arról is rendelkezik, hogy bővíteni kell a munkahelyteremtő beruházásokhoz és a vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó képzéseket, valamint a vállalkozói készségek fejlesztését. Ezen támogatások szaporodására azonban 2008-ig még várni kell.
A szakképzés átalakítását nemcsak az indokolja, hogy a diákok száma fogy, az oktatást végző iskolák száma pedig nő, hanem az is, hogy a 14-17 éves tanulók összlétszáma demográfiai okok miatt általában is csökken - húzza alá Jakab. Míg 2002-ben 510 ezer 14-17 év közötti fiatal tanult Magyarországon, 2010-ben várhatóan már csak 442 ezer. A szakképzésben részt vevők száma az elmúlt 12 év alatt 404 ezerről 370 ezerre apadt, a szakiskolákban tanulók csökkenése még drasztikusabb, 225 ezerről 130 ezerre.
További probléma - amint ahogy azt egyébként a fejlesztésről szóló előterjesztés is elismeri -, hogy a szakképesítés-szerkezet és a FEOR (foglalkozások egységes osztályozási rendje) között nincs összhang, s az Országos képzési jegyzék (OKJ) sem alkalmas a kompetenciamérésre. Az OKJ felülvizsgálata már megkezdődött, összesen 16 szakképesítés került át eddig a kamarákhoz.
A szakképzés fejlesztéséről szóló stratégia tervezetét egyébként jövő hét kedden tárgyalja a társadalompolitikai kabinet, április első hetében pedig a kormány elé kerülhet. Az idén huszonhárom, 2013-ig további 203 milliárd áll rendelkezésre ahhoz, hogy működőképes és hatékony szakképzése legyen az országnak.
