Hosszú a magyar munkaidő

Az Európai Unió tagjai közül a legalacsonyabb mutatója a franciáknak (1568), a dánoknak (1613), a hollandoknak (1648) és a Németország nyugati részén élőknek (1648) van. Az új tagállamok közül a legtöbbet az észtek, a magyarok, a lettek és a lengyelek dolgoznak, éves szinten 1840 órát, míg ebben a körben Máltáé (1776), Szlovákiáé (1748) és Ciprusé (1710) a legalacsonyabb a mutató - derül ki az európai gazdasági tanácsadó csoport (EEAG) jelentéséből.

Az EEAG szakértői azt vizsgálták, hogy milyen út vezetett a munkaidő meghosszabbításáról kötött németországi megállapodásokhoz, és hogy ezek az egyezségek hozzájárulnak-e a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedéséhez az EU-ban. A munkaidőt meghosszabbító megállapodások útját egyengette, hogy mind az egy főre, mind az egy foglalkoztatottra jutó munkaórák száma éveken át rendkívül alacsony volt nemcsak Németországban, hanem Európa más államaiban is.

Az elért megállapodások a szakértők szerint elfogadható útját jelentik az órabérköltségek csökkentésének, hiszen a munkaidő meghosszabbítását nem, vagy csak részben kompenzálják keresetnövekedéssel. Az intézkedés ekként megfelelő reagálás a termelés olcsóbb külföldi telephelyekre történő kihelyezésével fenyegetőző munkaadói szándékokra s a foglalkoztatási költségek leszorítására irányuló követelésekre. Másfelől válasz általában a globalizáció és különösen az EU-bővülés hatásaira is, főleg, mert "otthon tartja" a munkahelyeket, hosszabb távon pedig az alacsonyabb bérek akár a foglalkoztatást is növelhetik.