Jó állást csak hazugsággal?
A negyven felettiek gyakran kénytelenek letagadni éveik számát, ha állást keresnek. A fiatalokat viszont sokszor épp a koruk miatt éri diszkrimináció, ha felsővezetői állásra jelentkeznek - írja a Mendzsment Fórum.
Tony Welles harminc éves IT-tapasztalattal rendelkezik, és számos munkakörben tevékenykedett már a programozástól kezdve a senior menedzsmenttig. Két évvel ezelőtt a 49 éves szakember elhatározta, hogy új munka után néz és ennek megfelelően el is küldte a jelentkezését az önéletrajzával számos fejvadász ügynökségnek. Aztán eltelt egy év anélkül, hogy bárki állást ajánlott volna neki. Próbaképpen megváltoztatta a korát 30 évre, és három napon belül öt telefonhívást is kapott.
Welles esete nem egyedülálló, két hónappal később megalakított egy internetes segítő csoportot olyan idősebb IT szakemberek számára, akik nehezen találnak munkát. Mára már hatvanan vannak. Legtöbbjük frusztrált és dühös, az IT-szektorban jelenlévő negyven felettieket sújtó diszkrimináció miatt, írja a Financial Times.
Ahogy arról a Menedzsment Fórum korábban beszámolt, Welles magyar sorstársai közül igen sokan kénytelenek elhallgatni valódi életkorukat. A szakértők szerint valamelyest érthető az önéletrajzbeli kegyes hazugság, hiszen sokan vannak, akik megtanulták, hogy néha csak így lehet esélyük álláshoz jutni.
A munkahelyi problémát és konfliktust sok esetben nem az okozza, ami bekerült az önéletrajzba, hanem az, ami kimaradt belőle. A kisgyerekek száma és a sikertelen próbaidő például gyakorta hiányzik a dokumentumból. A születési időt leginkább a 40-50 év közöttiek szokták elhagyni, de a családi állapotot beírják, míg a gyereket leginkább csak akkor, ha öt évesnél idősebb. (Menedzsment Fórum)
