MNB: 50 bázispontos csökkentés

A Monetáris Tanács 2005. március 29-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. március 30-i hatállyal 8,25 %-ról 50 bázisponttal 7,75 %-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.

A Tanács értékelése szerint a meghirdetett inflációs célokkal konzisztens dezinflációs pályát egyaránt támogatja a stabil forintárfolyam, a piaci verseny több szegmensben megfigyelhető erősödése, valamint költségoldalról a bérinfláció mérséklődése, keresleti oldalról pedig a fogyasztási dinamika lassulása. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátások szempontjából alapvetően kedvező folyamatok lehetőséget biztosítanak a monetáris kondíciók lazítására.

Az infláció jövőbeli alakulása szempontjából meghatározó lehet, hogy az utóbbi hónapokban a maginflációs termékkörben markánsnak tekinthető árcsökkenés tapasztalható, és februárban megindult a dezinfláció a piaci szolgáltatások körében is.

A versenyszféra januári béradatai összhangban vannak a bérdinamika 2004 második félévében megindult lassulásával. A lassulás ellenére a bérinfláció még mindig magasnak tekinthető, bár csökkent a munkapiac felől jelentkező inflációs kockázat. A korábbiaknál kedvezőbb inflációs kilátások a nominális bérek dinamikájának mérséklését teszik lehetővé.

Az inflációs kilátások értékelésekor az alapvetően kedvező hazai folyamatok mellett figyelembe kell venni az olajárak rövid távú alakulásában rejlő kockázatokat is. A magyar gazdaságban - hasonlóan az eurózónához - az elmúlt hónapokban az olajárak emelkedésének inflációs hatását tompította a dollár gyengülése, mindazonáltal idén növekedhet az olajárak alakulásából fakadó inflációs kockázat.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatos friss információk nagyrészt összhangban vannak a Tanács februárban kialakított képével, mely a növekedési ütem enyhe lassulásával számolt 2005-2006-ra. A konjunktúra lassulását jelzik a nemzetközi és hazai bizalmi indexek mellett a januári ipari termelési adatok. A januári kiskereskedelemi forgalom is összhangban van a fogyasztás idei évre várt lassulásával. A növekedés szempontjából kedvező fejlemény, hogy a külkereskedelmi adatok sem az export, sem az import esetében nem jeleztek változást az előző év élénk trendjéhez képest.

A 2004 negyedik negyedéves GDP növekedés megfelelt a várakozásoknak, a növekedés szerkezete azonban azt mutatja, hogy a korábban vártnál nagyobb mértékben lassult a belső kereslet. A jövedelembővülés szerkezetének megváltozása és a növekedés várt lassulása együttesen erősítheti a dezinflációs hatásokat.

Az elmúlt hetekben a korábban jellemzőnél erőteljesebb hatást gyakoroltak a globális pénzügyi folyamatok a magyar pénz- és tőkepiacra. Az igen kedvező nemzetközi befektetői környezetben március közepéig rendkívül intenzív volt a tőkebeáramlás a feltörekvő piacokra, ami tükröződött az érintett devizák erősödésében, a hozamok csökkenésében és a tőzsdei árfolyamok számottevő emelkedésében. Március közepén azonban a megemelkedett hosszú dollárhozamoknak tulajdoníthatóan módosult a globális tőkeáramlások iránya, és ennek hatására korrekció történt a magyar pénz- és tőkepiacokon is. A globális tőkepiaci folyamatok alapján megállapítható, hogy növekednek a volatilis tőkeáramlásokból fakadó kockázatok, és ez a jövőben hatással lehet a monetáris politika mozgásterére is.

A Monetáris Tanács döntése meghozatalakor nem hagyta figyelmen kívül, hogy az elmúlt hetekben a javuló inflációs adatok ellenére sem vált számottevően kedvezőbbé a magyar gazdaság hosszabb távú kockázati megítélése, amint azt a hosszú hozamokból származtatható kamatkülönbözetek változatlanul magas szintje mutatja. A továbbra is fennálló egyensúlyi kockázatok miatt a Monetáris Tanács rendkívül fontosnak tartja, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény reformja, különösen a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolásának megváltozása ne vezessen a Konvergencia Programban vállaltnál lazább fiskális politikához. (Magyar Nemzeti Bank)