Több csőd Magyarországon
Az EU régi tagországaiban, valamint Norvégiában és Svájcban tavaly összesen 156 245 vállalat jelentett csődöt a Creditreform felmérése szerint. A tavalyhoz képest egy százalékpontos emelkedés hatalmas különbségeket fed: Görögországban a csődesetek száma 20,2 százalékkal nőtt, míg Nagy-Britanniában 13,4 százalékkal csökkent. A nyugat-európai vállalati csődesetek számát tekintve 2004-ben tovább nőtt a szolgáltatási szektor részaránya, megközelítve a 45 százalékot. Az építő- és a feldolgozóipar részesedése ezzel párhuzamosan csökkent.
Az EU-hoz újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országokban a csődök száma 2,1 százalékkal, 21 298-ra esett vissza (Észtország nem szerepel a felmérésben); a legszembetűnőbb változás a Lettországban regisztrált több mint 40 százalékos csökkenés. Tízezer vállalkozásra számolva a legtöbb, 269 csődöt Szlovéniában jelentették, míg Lengyelországban csupán három bejelentés érkezett. Az új EU-tagok esetében a Creditreform arra figyelmeztet, hogy itt a csődtörvényeket még nem használják ki optimálisan, így a fizetésképtelen vállalatok száma jóval nagyobb lehet a megindult csődeljárásoknál.
A csődesetek okait elemezve a Creditreform azt emeli ki, hogy a kisebb vállalkozások számára ügyfeleik késedelmes fizetése akut likviditási problémákat okoz. A követelésbehajtást Magyarországon a jelentés különösen nehézkesnek ítéli; a peren kívüli felszólításokra a legtöbb adós nem reagál, az inkasszós vállalkozások tevékenysége pedig nincs törvénybe foglalva.
A vállalati csődöknél jóval nagyobb mértékben emelkedett a magáncsődök száma, amelyekről a Creditreform hét nyugat-európai ország esetében közölt adatokat. Ebben a körben a növekedés 2003-hoz képest 22,5 százalékos volt; a legnagyobb Ausztriában (25,9) és Németországban (25). A közel 140 ezer egyéni csődkérelem azonban hangsúlyozottan csak a jéghegy csúcsát jelenti; a kutatóintézet szerint Németországban a háztartások kilenc, Nagy-Britanniában pedig hét százaléka tekinthető túladósodottnak.
