Uniós engedmény Zágrábnak
Diplomáciai források szerint a horvát kérdést Wolfgang Schüssel osztrák kancellár vezette fel a kedd esti csúcsvacsorán. Jelezte, célszerű lenne olyan közös menetrendet lefektetni, amely tervezhető keretek között napirenden tartja a leendő horvát csatlakozási tárgyalások ügyét, s amelynek révén egy EU-munkacsoport is véleménnyel szolgálhat a megkérdőjelezett horvát együttműködési készségről. A horvátpártiak egyúttal azt szerették volna, ha a téma a csúcs zárónyilatkozatába is bekerül, ez elől a luxemburgi elnökség elzárkózott.
Mindezek után született az említett megállapodás arról az ötfős munkacsoportnak a megalakulásáról, amelyben a soros luxemburgi elnökség vezetésével, illetve az Európai Bizottság, az EU Tanács külpolitikai főmegbízottja és egymást követő három elnökség vesz részt. Feladatát Somogyi Ferenc külügyminiszter - csakúgy, mint osztrák és szlovák kollégája - tényfeltáró testületnek minősítette, amely magában foglalhat brüsszeli, zágrábi és indokolt esetben akár hágai tájékozódást is, a munkájáról születő jelentés május 20-ig készülne el.
Mindennek némileg ellentmondva Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy nincs még célul kitűzött határidő. A Világgazdaság kérdésére brit diplomaták arról beszéltek, hogy a leendő csoport célja szerintük a horvát kormány segítése lesz, amely konzultációk formájában realizálódhat majd, mindenekelőtt Brüsszelben.
EU-tanácsi források szerint a különböző értelmezésekben nem kis szerepet játszik, hogy a kérdés nem vált a zárónyilatkozat részévé, miközben például a május 20-i határidőt bár nem fogadták el, nem is utasították vissza. Azt, hogy a témáról nem tesz említést a dokumentum, brit részről annyiból is fontosnak minősítették, mert ezáltal az egyetlen hivatalos álláspont a horvát kérdésben a külügyminiszterek egy héttel ezelőtti állásfoglalása maradt.
Gyurcsány Ferenc kormányfő annyiból mindenképpen kedvező fordulatként értékelte a fejleményt, hogy a néhány nappal korábbi elzárkózás után a téma napirendre kerülhetett, elkerülve azt, hogy további tervek híján afféle senki földjén megragadjon.
A várakozásoknak megfelelően a tagországok vezetői is rábólintottak az euróövezet stabilitási paktumának az uniós pénzügyminiszterek vasárnapi találkozóján megszületett reformtervezetére (VG, 2005. március 22., 1. oldal). Ugyancsak nem okozott meglepetést a félnaposnál alig hosszabb csúcson, hogy a szolgáltatások liberalizálásával foglalkozó, az utóbbi időben komoly vitát kiváltott irányelvet gyakorlatilag félretették az uniós állam- és kormányfők. A szolgáltatási irányelv kedd esti csúcsszintű vitájában egybehangzó értesülések szerint a brit, a holland, a magyar és a lengyel felszólaló állt ki a legerőteljesebben a Bolkestein-direktíva megőrzése mellett, míg a leginkább módosításpárti a francia és a német vélemény volt. Magyar részről Gyurcsány Ferenc mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a fejlettebb tagállamok szerint kedvezőtlen szociális következményekkel járhat a szolgáltatási piacok megnyitása az újak előtt, arról elfeledkeznek, a halogatás nem kisebb szociális feszültségeket eredményezne az utóbbiak körében. Ráadásul ennek elkerülhetetlen következménye lenne a régi és új tagok közötti megosztottság elmélyülése - mutatott rá, úgy vélve, fontos megőrizni azt, hogy az EU-t mindenekelőtt a szabadság övezetének tekintsék, amely a tőkeáramlás, a szolgáltatás, a kereskedelem mind zavartalanabb bonyolításának biztosít kereteket. A magyar miniszterelnök jelezte ugyanakkor, hogy a rugalmasság elől sem szabad elzárkózni. Szavai szerint az irányelv lényege nem vitatható, az egyes részletekre vonatkozó átmeneti mentességek tárgyalásáról viszont lehet szó.
