A vámosok örülnek a szigorúbb rendszernek

A vám- és pénzügyőrségnek nem okozna különösebb nehézségeket, hogy újból visszaálljon a csatlakozás előtti szisztémára, és maga vesse ki, illetve szedje be a harmadik országokból érkező termékekre az áfát - mondta lapunknak Nagy János. Az országos vámparancsnok helyes döntésnek tartaná, ha megszűnne (vagy legalábbis csak egy szűk körre korlátozódna) az áfa önbevallás útján való fizetése, mert ebben elég sok a bizonytalanság, s korlátozottabbak az ellenőrzési lehetőségek. Az APEH ugyanis nem tud minden adózóhoz eljutni. Ha megint bevezetik a szigorúbb eljárást, jobban fókuszba kerülnek a "kockázatosabb" vállalatok.

A kivetéses áfarendszer lényege, hogy a vámeljárással egy menetben történik az általános forgalmi adó kiszabása és beszedése. Ez ma többnyire nem a határállomásokon zajlik - ott csak a nyilvántartásba veszik a kereskedőket -, hanem egy országon belüli vámudvarban.

A pénzügyőrök most is kiszámolják, hogy mennyi a befizetendő áfa összege, de ezt csak tájékoztató jelleggel közlik a kereskedőkkel. A régi-új rendszerben csak ezt az adatot kell "élesíteniük". A pénzügyi tárca illetékesei többször hangsúlyozták, hogy az uniós csatlakozás következtében 250 milliárd forintnyi likviditás keletkezett a vállalkozások körében az importáfa befizetési rendjében beállt változás következtében. Tavaly május 1-jén a tíz új uniós tagállam közül egyedüliként Magyarország a harmadik - azaz EU-n kívüli - országból történő import esetében is áttért az önbevallásra. Adószakértők szerint erre semmi sem kötelezte az országot, az államot viszont érzékenyen érintette a liberális szabályozás. Úgy tűnik, hogy a pénzügyi tárca is "rájött erre", ezért ezt a szakmai hibát korrigálják a kivetéses adózás újbóli bevezetésével.

A kivetéses adózás alól csak azok a vállalkozások mentesülnének, amelyek bevételében jelentős összeget tesz ki az uniós országokba történő értékesítés, illetve az EU-n kívüli országokba irányuló export. (Az uniós tagállamokba, illetve harmadik országba történő tárgyévet megelőző évi értékesítés összesített adóalapja eléri a belföldi értékesítés adóalapjának kétharmadát, de legalább tíz-, illetve húszmilliárd forintot.) (VG)