Kockázatközösség a megoldás?

Megugrott a kórházak elleni peres ügyek száma, ám az intézmények ötödének nincs felelősségbiztosítása - tudtuk meg Harmat Györgytől, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) illetékes szakemberétől (VG, 2005. február 18.). Ennek oka, hogy a monopolhelyzetben lévő Allianz Hungária Biztosító Rt. az év fordulóján esetenként ötszörösére, ötmillió forintra emelte a díjat, amelyet képtelenek kifizetni. Ekkora összegre limitálta az általa megtéríthető kár összegét is, pedig ma már nem ritka a betegek vagy hozzátartozóik több tíz millió forintos kárigénye.

Gógl Árpád, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere szerint a felelősségbiztosítás terén tapasztalt káosz oka, hogy az évi 410 milliárd forintra tehető kórházi működési költségvetés nem tartalmazza a kártérítés fedezetét, amelynek összege 35-70 milliárd forintra rúg.

Rácz Jenő jelenlegi egészségügyi miniszter egy háromlépcsős felelősségbiztosítási rendszertől várná a megoldást. A banális káresemények utáni, viszonylag kis értékű kártérítéseket az intézmények állnák, az 5-10 millió forintos kárra lehetne felelősségbiztosítást kötni, az extra követelések kiegyenlítésére pedig a gyógyintézményeknek kockázatközösséget kellene létrehozni, amelybe az állami költségvetés is beszállna. Sajnálatosnak tartja, hogy a hatályos jogszabályok nálunk nem teszik lehetővé a kártérítések nagyságának behatárolását.

Rácz úgy látja, a biztosítók világszerte azért húzódtak ki az egészségügyi ágazatból, mert a káresemény és az azzal kapcsolatos bírósági döntések között hosszú idő telik el, így a kórházak számára előnyös döntésnél is sokáig kell várni pénzük megtérülésére. A bírósági eljárás legtöbb esetben az igazságügyi orvos szakértők hiánya miatt késlekedik.

Gógl - más országok gyakorlatához hasonlóan - szerencsésnek tartaná a peren kívüli egyezségek intézményének meghonosítását, ezzel a kórházszövetség is egyetért. A bíróságon kívüli megállapodásoknál elmaradna a kártérítési összegek irreális mértékű felsrófolása. Rácz Jenő a közelmúltban megalakult országos betegjogi szervezettől várja a szemben álló felek peren kívüli egyezségeit. Ezzel kikerülhetők lennének a kimondottan egészségügyi perekre specializálódott ügyvédi irodák, amelyek ugyan legálisan, de sok esetben 30-40 százalékos díjat kérnek az ügyfelektől.