Magyarországon a legmagasabbak a bérterhek
Magyarországon a legnagyobb a bruttó átlagkeresetet terhelő adó az új uniós tagok körében, de a kiskeresetűek esetében már jobb a helyzet - derül ki a Világbank friss elemzéséből.
A Világbank varsói irodájának munkatársai szakmai vitára számítva eleve óvnak attól, hogy tanulmányukat kockázatos adóreform-kísérletekre használják fel, különösen abban az esetben, ha a költségvetés helyzete nagyobb változtatásokat nem is enged meg. Előbb a kiadásokat kellene csökkenteni, vélik az elemzők, s csak utána a bérterheket. Az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott kelet-európai nyolcak adatai alapján készített számítások arra utalnak ugyanis, hogy különösen a kiskeresetűek esetében a bérterhek túlságosan nagyok, meghaladják a régi uniós tagok átlagát, s ez nehezíti a foglalkoztatás növelését.
A szerzők az adóék mértékét vizsgálták, vagyis azt, hogy a bruttó bérekhez hogyan aránylik az összes adó és elvonási teher, tehát a személyi jövedelemadó, a munkáltató és a munkavállaló által fizetett társadalombiztosítási (és egyéb) járulék. A személyi jövedelemadó-rendszerek eltérőek, sokféle kedvezményt tartalmaznak, így az adókulcsok összehasonlításának nincs is sok értelme. A baltiak és a szlovákok egykulcsos adózást vezettek be, a másik négy ország maradt a hagyományos, progresszív tábla mellett. A társadalombiztosítási járulékokat hozzávéve az szja-hoz, kiderül, hogy az elvonási kulcsok összesített mértéke Szlovákiában és Csehországban meghaladja a magyart, amellyel azonos a lengyel.
A 2003-as adatok alapján - amióta egyébként például Magyarországon is változott az adótábla - a feldolgozóipari átlagkeresetet nézve nálunk a legmagasabb az összteher, 45,7 százalék. Más kérdés: az EU-15-ök átlaga is 44,3 százalékos elvonás. S a legalacsonyabb érték is negyvenszázalékos a nyolcak körében. Ami a kiskeresetűeket - lényegében a minimálbérből élőket - illeti, nálunk az adóék 37,8 százalék, míg az EU-15-öknél 33,9, de Csehországban például 41 százalék. Mind a nyolc új EU-tagországban nagyobb a kiskeresetűek adóterhe, mint a régi uniós államokban, s a világbanki elemzők szerint ez ad okot némi aggodalomra, hiszen arra a következtetésre jutottak, hogy az adóék egy százalékpontos változása a foglalkoztatás növekedésében 0,5-0,8 százalékpontos módosulást idézhet elő. Igen szoros a kapcsolat tehát az adózás és a foglalkoztatás között. Igaz, a tanulmány készítői ezt a megállapítást maguk is előzetesnek és megkérdőjelezhetőnek vélik, hiszen az adatok nem alapulnak teljes körű felméréseken, s vita tárgya a foglalkoztatási státus megítélése is. (Népszabadság)
