Milyen a nagyvárosi vásárló?

Tíz nagyvárosi vevő közül hatan kimondottan árérzékenyek a modern bolttípusokban. A második legnagyobb csoportot a kényelmi szempontok, alacsony ár és vonzó engedmények szerint választó tipikus hipermarket-vásárló alkotja. Legkisebb a kényelmes vásárlók aránya; számukra kevésbé fontos az ár vagy az akció. Többek között ezt állapítja meg az ACNielsen Piackutató vállalat "Vásárlói trendek" című vizsgálata. Az eredményeket Sasvári Gabriella, a fogyasztói kutatások osztályvezetője ismertette az ACNielsen vezetői információs estjén, Budapesten, csütörtökön.

- Egyszerre több színtéren folyik a verseny a vásárlókért - foglalta össze az élelmiszerkereskedelem helyzetét Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen igazgatója. - A márkatermékek gyártói egymással, az EU-ból könnyebben bejövő importok a belföldi termékekkel, a kereskedelmi láncok szintén egymás között küzdenek a vevőkért, de mind élesebben konkurálnak egymással a gyártói és a kereskedelmi márkák.

Hangsúlyozta, hogy az éles versenyben a gyártó cégek piaci pozíciójának erősítéséhez legfontosabb eszköz a márkaépítés.

- A magyar vásárlók többsége szinte csak modern bolttípusban, tehát hiper- vagy szupermarketben, továbbá diszkontban és Cash&Carry áruházban szokott vásárolni - állapította meg Sasvári Gabriella. - Kizárólag hagyományos boltba minden nyolcadik megkérdezett jár, és egyharmad váltogatja nemcsak az üzleteket, hanem a kétféle üzlettípust is.

Csehországban és Szlovákiában jóval magasabb a "modern vásárlók" aránya, míg Lengyelországban a "váltogatók" száma a legnagyobb.

A vásárlási szokások nem feltétlenül esnek egybe költéssel. Azok aránya, akik a napi fogyasztási cikkekre szánt összeg legnagyobb részét hipermarketben költi el - Magyarországon 36, Csehországban 35, Szlovákiában 47, Lengyelországban pedig 51 százalék.

Az ACNielsen kutatásának érdekes eredménye, hogy régiónkban Magyarországon legkisebb a szupermarketbe járók aránya. Sőt, a válaszadók egynegyede állította, hogy nem jár ebbe a bolttípusba. Viszont ugyanekkora arányt képviselnek, akik szupermarketekben adják ki vásárlásra szánt pénzük legnagyobb részét. Ehhez képest a szupermarket sokkal népszerűbb Csehországban és Szlovákiában, míg Lengyelországban kevésbé.

A vásárlásra szánt pénz legnagyobb részét diszkontban költi el minden tizedik magyar. Ez a régióban a legmagasabb mutató. A lengyelek 7, csehek 6 és a szlovákok 2 százaléka elkötelezett a diszkontok irányában.

A modern kereskedelmi csatornák négy vásárlói típusa közül legnagyobb, 42 százalékos aránnyal az "irracionális árvezérelt," aki az ár és az otthonához való közelség mellett minden más tényezőt is fontosnak tart a boltválasztásnál. Főleg 40 évesnél idősebb, alacsony iskolai végzettségű emberek tartoznak ebbe a csoportba.

Második legnagyobb csoport, 26 százalékkal a "hipermarket vásárló," jellemzően életkori jellemzők nélkül, általában magasabb iskolai végzettséggel, és házasságban, családban él.

A "racionális árvezérelt" vásárlók csoportját az átlagosnál több idős, nyugdíjas, magasabb iskolai végzettségű ember alkotja. Első sorban hipermarketben vásárolnak, de a diszkontok alacsony árai is vonzzák őket.

A kényelmes, nem árérzékeny vásárlók közé a 35 évesnél fiatalabbak, teljes munkaidőben dolgozók, egyedül élők az átlagosnál többen tartoznak.

Összegzésként megállapítható: A modern bolttípusok nagyvárosi vásárlóinak közös ismertető jele, hogy fontosnak tartják a széles termékskálát, az egy helyen való vásárlás lehetőségét és a bolt tágas eladóterét.

- A piac szereplőinek erőfeszítése az ár kommunikálására továbbra is eredményes - hangsúlyozta Sasvári Gabriella. - Az alacsony ár ugyanis a négy vásárlói csoportból háromban meghatározó tényező. A negyediket éppen az árra való alacsonyabb érzékenység különbözteti meg a többitől.

A napi fogyasztási cikkek kereskedelmi forgalmának növelését Magyarországon - lényegében a nemzetközi trendekhez hasonlóan - leginkább három fő fogyasztási trend befolyásolja.

1, Törekvés az egészséges életmódra. Főként élelmiszer kategóriák

forgalmánál jellemző. Idetartozik például a tejtermékek fogyasztásának emelkedése, a cereáliák, müzli szeletek piaci pozíciójának erősödése vagy az olíva olaj iránti kereslet érzékelhető növekedése.

2. A kényelmi szempontok előtérbe kerültek az életmódban. Dinamikusan

bővül a mélyhűtött pizza, mélyhűtött burgonya mellett a bébiétel és a konzerv zöldség forgalma. Ebbe a trendbe illeszkedik az állateledel fellendülése és a háztartási papír áruk közül a törlőkendőké.

3. A kereskedelmi márkák térhódítása. Az élelmiszer forgalomból részesedésük

1 százalékponttal nőtt egyik évről a másikra. Tavaly a második félévben elérte a 13 százalékot. De például kiemelkedik az állateledel mutatója 40 százalékkal.

A kereskedelmi márkás háztartási vegyi áruk piaci részesedésénél szintén 1 százalékpontos növekedést regisztráltunk egy év alatt, ami a múlt év második negyedében 10 százalékos részét jelent a forgalomból. Kiemelkedik a saját márkás háztartási papír áru 37, és a babaápolási cikkek 26 százalékos aránya.

A napi fogyasztási cikkek értékesítése polarizálódik. Egyrészt a magasabb árfekvésű vagy áremelést elismertetni tudó termékek forgalma növekszik. Közéjük tartoznak az egészséges életmódra törekvést és a kényelmi igényt kielégítő termékek mellett a háztartási vegyi áruk korszerű újdonságai.

Másik mozgatórugó jó néhány árucsoportban az alacsony ár. Első sorban a kereskedelmi márkás termékek mind nagyobb kínálata viszi a piacot ebbe az irányba. Szintén szerepet játszanak azonban az alacsony áron kínált "B márkák is.

Említést érdemelnek a viszonylag alacsony átlagárak okai közt a promóciók is, különösen a háztartási vegyi áruknál.