Reformtervek heteken belül
Az adórendszer reformja nem valósulhat meg az egészségügyi rendszer, a lakáspolitika, az oktatás, a nyugdíjrendszer, az államigazgatás átalakítása nélkül - szögezte le Gyurcsány Ferenc kormányfő külföldi újságíróknak tartott tegnapi sajtórendezvényén. A Bloomberg erről tudósítva kiemelte, hogy Gyurcsány leszögezte: a szocialista párt 1995-97 között - olykor - fájdalmas reformokat vitt keresztül, egy világos program esetén a párt most is kész lenne támogatni őt. Megismételte korábbi kijelentéseit: nem kíván választási büdzsét összeállítani, mondván: elődjei rosszul gondolták, hogy a szavazatokat meg lehet venni választási költségvetéssel. Újfent kiállt a 2010-es euróbevezetési céldátum mellett is. Információink szerint a miniszterelnök környezetében a közelmúltban megkezdődtek a reformintézkedések előkészületei, és elképzelhető, hogy az MSZP mai kongresszusán a kormányfő beszédében kitér elképzeléseire.
ADÓRENDSZER. A miniszterelnök elégedetlen az adóreform-bizottság által kidolgozott javaslatokkal, szerinte bátrabb intézkedésekre lenne szükség az adórendszerben is. Szélesebb adóalappal, többen, kevesebbet és egyszerűbben adózzanak - fogalmazta meg Gyurcsány már többször az adórendszer átalakításával kapcsolatos elvárásait. Információink szerint a bátrabb javaslatok között szerepel például az általános forgalmi adó jelenlegi 25 és 15 százalékos kulcsának egységesítése októbertől, valamint a helyi adórendszerben az iparűzési adó esetleges átalakítása. A személyi jövedelemadó rendszerében is a gyökeres átalakítás híve, s hangsúlyozta: jogos a társadalmi elvárás, a tehetősebbek, a magasabb jövedelműek nagyobb részt vállaljanak a társadalom közkiadásaiból. Miután a kormány elvetette az adóreform-bizottság általuk "langyosnak" vélt javaslatait, jelenleg a pénzügyi és a gazdasági tárca szakértői dolgoznak azon, hogy milyen intézkedéseket lehetne hozni, hogy a konvergenciaprogramban felvázolt pályát ne veszélyeztessék.
LAKÁSPOLITIKA. Ötszázalékos áfacsökkentés nem menti meg a szakmát - jelentette ki Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Legalább 15 százalékosra kellene mérsékelni a forgalmi adót, hogy érzékelhetően csökkenhessenek a lakásárak. Ám ennél is kedvezőbb lenne, ha cseh példára hatszázalékos áfa terhelné a lakásépítéseket. Azt is elképzelhetőnek tartaná, ha csak két évig lenne ilyen alacsony szinten ez az adó, utána - fokozatosan - emelkedhetne.
Nagyon nehezen lehet az újonnan épített lakásokat értékesíteni, jórészt azért, mert túl drágák - mondja a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke, Varjasné Székely Éva. Szerinte az építési árakat már nem lehet lejjebb vinni, ezért a szervezet komolyan lobbizik, hogy a lakás árának jelentős részét kitevő áfa csökkenjen. Tizenöt százalékos adót tartanának elfogadhatónak, de a húszszázalékosnak is örülnének. A hitelkamatok, valamint az illetékek mérséklése is segítene. Az utóbbi három évben szervezett formában felépített 13-18 ezer lakás 45 százalékára nem találtak vevőt. Ez évi 6-8 ezer üresen maradó otthont jelent.
Az építtetők és az értékesítők is gyakorolhatnának némi önmérsékletet - állítja Borsi László, az Országos Lakás- és Építési Hivatal elnöke. Egy-egy lakáson 50 százalék körüli nyereség képződik, így van mód arra, hogy lejjebb menjenek az árakkal. Az uniós tervek is afelé hatnak, hogy csökkenjen az áfaszint - mondta. A legutóbbi egyeztetésen egyetértés volt, hogy minden tagállamban a legalacsonyabb kulcsba sorolják a lakásépítéseket.
KÖZIGAZGATÁS. A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjának készítői a kormányprogramra épülő javaslataikat három fő témakör köré csoportosították. Fontos szerepet szántak az új intézményként megjelenő területi egységeknek, a kistérségeknek. Az önkormányzati feladatok kistérségenkénti közös ellátásának megvalósítása megkezdődött, de önkéntes alapon, mert a kötelező kistérségi társulások létrehozásához nem volt elég a kormánypárti többség a parlamentben.
A közigazgatási reform még nehezebben kivitelezhető része az önkormányzati-közigazgatási régiók kialakítása, amelyeknek választott testülete, erős döntéshozatali jogosítványa és jelentős költségvetése lenne. A tervek szerint ezek váltanák ki a megyerendszert, de az átalakításhoz szintén kétharmados parlamenti többség kellene.
A harmadik az önkormányzati finanszírozás korszerűsítése. A reform keretében növelni kellene a helyhatóságok saját bevételeit, ehhez módosítani kellene a központi és a helyi adóterhek arányát, az utóbbiak javára. Jelentős konkrét lépés itt sem történt.
