Vállalkozásfejlesztési reform lesz
Vállalkozásfejlesztési reform készül - tudta meg lapunk Magyarné Szabó Krisztinától, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetőjétől. Az új, lendületesebb stratégia kidolgozását az indokolja, hogy a kis- és középvállalkozások 2006-2013 között uniós forrásból a korábbiaknál sokkal nagyobb fejlesztési forráshoz juthatnak. A cél, hogy ebből minél több bejöhessen, illetve hasznosuljon. Ehhez pedig újra kell gondolni az állam szerepét, az eszközrendszert, az elosztási módszert.
A GKM-ben kialakulóban lévő kkv-stratégia egyik fontos eleme, hogy a jövőben változni fog a fejlesztési célú beavatkozások logikája. A szféra fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat azokra a területekre összpontosítják, ahol a piac nem vagy nem kielégítően működik.
A vállalkozásfejlesztési reform fő elvei a funkcionális megközelítés, a fenntarthatóság, az intézményfejlesztés, a kapacitáskiépítés, a piaci mechanizmusokra épülő koordináció. Ezek szerint nem a szervezeteket fogadnák el kiindulási alapként, így a lehetséges intézkedések lényegesen nagyobb perspektívája nyílna meg. Csökkentenék a programok jelenleg közel százszázalékos donorfüggőségét is. Ezt elsősorban nem a költségvetési forrásokkal való takarékosság miatt kell megtenni - mondta a főosztályvezető.
A fő cél nem a működtetés finanszírozása, hanem az önfenntartó módon működni képes struktúrák kialakítása lenne, ennek eszközei egyrészt az intézményfejlesztés, másrészt a kapacitásépítés. Az előbbi megteremtené azokat a jogi és más szabályozási feltételeket, amelyek között az önfenntartás megvalósulhat. A kapacitásépítés pedig az eszközök (például a mikrohitelezést hatékonyan végezni tudó szerveztek) kialakítását jelenti. A végrehajtás ellenőrzésének és szabályozásának jelenlegi eszközei alapvetően adminisztratívak - mondta a főosztályvezető -, amely a felhasználható erőforrások szűkösségével párosulva tervgazdasági jellegű koordinációt kíván meg. A reform eredménye egy olyan rendszer lenne, amelyben a piaci koordináció érvényesülne a versenyen, a hatékonysági kényszeren keresztül, és a siker mércéje a hozzáadott érték termelésének növekedése lenne.
Konkrét programok, szolgáltatások indításával a kormány olyan problémáknál avatkozna be, amelyeket a piac nem vagy nem elég hatékonyan tud kezelni. A GKM különösen akkor tartja indokoltnak a beavatkozást, ha a piac kínálati oldala nem tudja elég gyorsan kifejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a vállalkozások már igényelnének. A megoldás révén a magánszolgáltatás néhány éves perspektívában közszolgáltatássá válik, vagyis a támogatás nem a szereplők rossz hatékonyságát finanszírozza, hanem az új szolgáltatás kifejlesztését. A kormány azonban nem pótol folyó vagy felhalmozott jövedelmet, mert ezt csak újraelosztással tudja megtenni, amely a versenyszférában nem hatékony.
