A képzés igazodik a gazdasághoz
Becslések szerint most 80-100 ezerrel, 2013-ban háromszázezerrel lesz kevesebb szakmunkás az országban, mint a vállalkozások igénye - hangsúlyozta Parragh László tegnap a szakképző iskolák igazgatóinak X. országos fórumán. Az MKIK elnöke szerint leginkább a hibás finanszírozási rendszer okoz feszültséget a hazai szakképzésben. Jelenleg ugyanis minden képzőintézmény megkapja a tanulók után a fejkvótát, még akkor is, ha a diák képtelen elhelyezkedni a megszerzett képzettséggel. Úgy tűnik, ezt a problémát orvosolja a száz lépés programnak a szakképzés fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedéssorozata.
"Megbecsült szakképzés nélkül nincs sikeres Magyarország" - így vezette fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az újabb teendőket, amelyek keretében többek között kialakítják a szakképző iskolák teljesítménymérési rendszerét. A továbbiakban ezek alapján állapítják meg a normatív és fejlesztési források elosztását. A pályakövetési rendszer bevezetésével tudni lehet majd, hogy az egyes iskolák tanulói mekkora sikerrel helyezkednek el a munkaerőpiacon. Így lehetővé válik, hogy az iskolák valós teljesítményüktől függően kapják a kiegészítő normatív támogatást, sőt a decentralizált fejlesztési támogatás 5 százalékát is. Már a szakiskola 9-10., valamint a szakközépiskolák 9-12. évfolyamai alatt is kaphat finanszírozást egy intézmény, ha ezt az oktatási szakaszt a képző beszámítja a szakoktatásba, és így rövidül a képzési idő - ismertette a kormány egyik lépését Sós Tamás miniszterelnöki megbízott a rendezvényen.
Az Országos képzési jegyzék felülvizsgálata is bekerült az új intézkedések közé. A tervek szerint mintegy felére, 400-ra csökkenne a szakképesítések száma. A tananyagok tartalma pedig korszerűsödik, vélhetően sokkal jobban alkalmazkodik majd a vállalkozások technológiai igényeihez. A felülvizsgálat 2006-ban fejeződhet be - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter. Az első 16 térségi integrált szakképző központ (tiszk) már megkapta a létrejöttéhez szükséges oklevelet, a munkaerő-piaci alap központi és decentralizált képzési alaprészéből további hat tiszk létrehozását tervezik. Várhatóan 2013-ban összesen 50-60 tiszk biztosítja, hogy a munkaerőpiac igényei valóban érvényesüljenek az oktatásban. A célok között szerepel az is, hogy javítják a szakképzési vizsgarendszer minőségét, valamint rendszeressé válik a szakmai vizsgák külső ellenőrzése.
Nem csak az oktatási, a munkaügyi tárca is lép majd a szakképzés fejlesztése érdekében. Mindkét tárca vezetője állítja, a közoktatás reformja is szükséges a jó szakképzés megalapozásához. Míg Magyar Bálint az írás, olvasás, tervezés, szervezés kompetenciák fejlesztését emelte ki, Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a munkaerőpiac igényli, hogy a csapatmunkára való alkalmasság, a kezdeményezőkészség és a nyelvtudás fejlesztése is beépüljön az oktatásba. Ha az iskolarendszerből ez kimarad, a felnőttképzés keretén belül kell javítani a munkavállalói készségeket - fogalmazott Csizmár Gábor. Az idén összesen 50 milliárd forintot költ a kormány felnőttképzésre, melyben 390 ezren vesznek részt. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a teendők azért is sürgetők, mert míg a diplomás pályakezdők munkanélkülisége folyamatosan növekszik, addig a vállalkozások 15 százaléka egy évig keresi a megfelelő szakmunkást.
