Végre hivatalos: kiderült, kik kapják a legnagyobb bizalmat Magyar Péter kormányában

Teljesen újrarajzolta a kormányzati feladatmegosztást a Tisza-kormány: megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterek új feladat- és hatásköréről szóló rendelet, amelyből kiderül, pontosan melyik tárca milyen területekért felel a következő években. 

Az új szabályozás nemcsak a minisztériumok szerepét rendezi át, hanem több olyan kiemelt területet is újraszabályoz, mint az energiapolitika, a sport, a környezetvédelem vagy éppen az uniós ügyek kezelése.

A miniszterelnök továbbra is a teljes kormányzati működés központi irányítója marad: ő határozza meg a kabinet általános politikáját, koordinálja a miniszterek munkáját, összehívja és vezeti a kormányüléseket, valamint dönt a kabinetek és kormánybizottságok létrehozásáról. Az európai uniós ügyekben szintén kulcsszerepe lesz, hiszen Magyarországot továbbra is a miniszterelnök képviseli az Európai Tanácsban.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter hatásköre látványosan kibővült. A tárca egyszerre felel majd 

• az általános politikai koordinációért, 
• az európai uniós ügyekért, 
• a kormányzati kommunikációért 
• és a stratégiai tervezés támogatásáért. 

A rendelet szerint a minisztérium feladata lesz a kormányzati döntések előkészítésének összehangolása, a parlamenti kapcsolattartás megszervezése, valamint az egységes kormányzati kommunikáció kialakítása is. Ide kerül a kormányzati közösségi médiafelületek irányítása és a nemzeti rendezvények kommunikációs koordinációja is.

A rendelet szerint a tárca képviseli majd a kormányt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában, és felügyeli a brüsszeli állandó képviselet működését is.

Új szereplőként jelenik meg a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Tóth Péter, aki korábban a Tisza Párt kampányfőnöke volt. Ő felel 

• a nemzetbiztonsági, 
• honvédelmi 
• és rendvédelmi ügyek stratégiai koordinációjáért. 
• A főtanácsadó feladata lesz a kormányzati döntések nemzetbiztonsági szempontú ellenőrzése, 
• valamint a Védelmi Tanács vezetése.

Az Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Minisztérium továbbra is az egyik legszélesebb hatáskörrel rendelkező tárca marad. Ide tartozik a

• az agrárpolitika, 
• az élelmiszeripar, 
• a földügy, 
• a hal- és vadgazdálkodás, 
• valamint az uniós agrártámogatások koordinációja. 

Bóna Szabolcs feladata lesz a közös agrárpolitikai támogatások lebonyolítása, a mezőgazdasági fejlesztési programok irányítása és az élelmiszer-biztonsági szabályozás is.

A belügyminiszter feladatköre tovább bővül:

• a rendészet, 
• a közbiztonság, 
• a terrorizmus elleni fellépés 
• és a katasztrófavédelem mellett 
• a sportpolitika, 
• az aktív Magyarország programok 
• és az ökoturisztikai fejlesztések is a tárcához kerülnek. 

 Pósfai Gábor belügyminiszter felel majd még 

• a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséért, 
• a szabadidősport-programokért, 
• a horgászturizmus koordinációjáért, 
• valamint a nagy nemzetközi sportesemények lebonyolításáért is.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter feladata lesz 

• az egészségbiztosítási rendszer, 
• az egészségügyi intézményrendszer 
• és a gyógyszerügy irányítása. 

Emellett a tárca felel majd 

• az egészségfejlesztési programokért, 
• a kábítószer-megelőzésért, 
• az egészségügyi képzések koordinációjáért 
• és az országos egészségügyi adatelemző rendszer működtetéséért is. 

A rendelet külön kiemeli, hogy az egészségügyi miniszter bizonyos esetekben vétójogot is gyakorolhat más jogszabálytervezetek felett.

Jelentős önálló szerepet kap az élő környezetért felelős minisztérium. Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez tartozik 

• a környezetvédelem, 
• a természetvédelem, 
• a hulladékgazdálkodás, 
• a vízgazdálkodás 
• és a körforgásos gazdaság felügyelete. 

A minisztérium irányítja majd 

• az ár- és belvízvédekezést, a vízbázisvédelem programjait, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését, valamint a fenntartható fejlődési stratégia kidolgozását is.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez kerülnek 

• a gazdaságfejlesztési, 
• energiapolitikai 
• és iparpolitikai feladatok. 

A tárca felel majd 

• a külgazdasági kapcsolatokért, 
• a turizmusért, 
• a vállalkozásfejlesztésért, 
• valamint a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítéséért is. 

Emellett a minisztérium feladata lesz 

• a gazdasági versenyképesség javítása, 
• az ipari stratégia kialakítása és az elektromobilitás fejlesztése is.

Vitézy Dávid felel

• a közúti közlekedésért,
• a vasúti közlekedésért,
• a légi közlekedésért,
• a vízi közlekedésért,
• valamint a logisztikai és szállítmányozási stratégia kialakításáért.

A Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz tartozik az országos közlekedési hálózat fejlesztésének előkészítése és koordinációja is, beleértve:

• az autópálya- és gyorsforgalmi útfejlesztéseket,
• a vasút-modernizációs programokat,
• az intermodális csomópontok kialakítását,
• valamint az állami közlekedési beruházások felügyeletét.

A rendelet külön kitér arra is, hogy a tárca felel az állami infrastruktúra-fejlesztések stratégiai összehangolásáért. Ez magában foglalja a nagyberuházások előkészítését, engedélyezésének koordinációját, valamint a kiemelt állami projektek végrehajtásának ellenőrzését.

Háttérintézmények kerültek más minisztériumokhoz, és stratégiai területeket szerveztek át

Több háttérintézmény és országos hivatal irányítását is új minisztériumokhoz rendeli, ezzel jelentősen átalakítva az állami intézményrendszer felügyeleti struktúráját. A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás szerint

Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit irányítása alá kerül a Klebelsberg Központ, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nemzeti Akkreditáló Hatóság. Ez azt jelenti, hogy az állami köznevelési rendszer működtetése, az oktatási adminisztráció, a vizsgarendszerek, a szakképzési irányítás és az akkreditációs feladatok is egy minisztériumi kézbe kerülnek. A tárca így a teljes oktatási rendszer stratégiai koordinációjáért felel majd az általános iskoláktól a felnőttképzésig.

A pénzügyminiszter, Kármán András felügyelete alá tartozik a Magyar Államkincstár, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is. A rendelet szerint ezzel a költségvetési gazdálkodás, az állami pénzforgalom, az adóhatósági rendszer és az országos statisztikai adatszolgáltatás is közvetlen pénzügyminisztériumi irányítás alá kerül. A tárca feladata lesz az államháztartási folyamatok koordinációja, a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és az állami bevételi rendszer felügyelete is.

A szociális és családügyi miniszter, Kátai-Németh Vilmos irányítja majd a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, valamint a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot. A minisztériumhoz kerülnek a gyermekvédelmi ellátórendszer, a szociális intézmények és a társadalmi felzárkóztatási programok koordinációs feladatai is. A rendelet alapján a tárca felel majd a családtámogatási és esélyteremtési programok végrehajtásáért, valamint a szociális intézményrendszer működtetésének felügyeletéért.

A tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán felügyelete alá kerül a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A szabályozás szerint a tárca felel majd a kutatás-fejlesztési stratégia kialakításáért, az innovációs programok koordinációjáért és a technológiai fejlesztések támogatásáért. 

Jelentős változás, hogy a vidék- és településfejlesztési miniszter, Lőrincz Viktória irányítása alá kerülnek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a területi államigazgatás koordinációja, a helyi közigazgatási rendszer működése és a kormányhivatalok szakmai felügyelete egyetlen minisztériumhoz tartozik majd. A rendelet szerint a tárca feladata lesz a területfejlesztési stratégia összehangolása, a településfejlesztési programok koordinációja és a helyi államigazgatási működés ellenőrzése is.

Korában arról is írunk, hogy hat év után hivatalosan is megszűnt Magyarországon a különleges jogrend , amelyet előbb a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt tartott fenn az Orbán-kormány. A veszélyhelyzet 2026. május 14-ével ért véget, ugyanakkor az elmúlt években bevezetett rendkívüli szabályok egy része továbbra is a magyar jogrend része marad.

Az új parlament május 9-i alakuló ülésén fogadta el azt a törvényt, amely rendezte a veszélyhelyzeti szabályok sorsát. A Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője által benyújtott jogszabály célja az volt, hogy áttekintse az elmúlt évek rendkívüli rendeleteit, és eldöntse, mely szabályok maradjanak hatályban a normál jogrend részeként is.