Adóemelést hoz a harmonizáció?
Egy esetleges uniós adórendszer-harmonizáció a cégeknek a legtöbb tagországban közteher-emelkedést jelentene. A növekedés akár tíz százalék is lehet - áll a Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung mannheimi kutatóintézet legfrissebb tanulmányában.
Miután az idén január elsejétől minden uniós tőzsdei társaságnak a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint kell öszszeállítania pénzügyi beszámolóit, a kutatók szerint valószínűleg nem kell sokat várni az adóalap-számítások IFRS alapú egységesítésére sem. Annál is inkább, mert a cégek sokszor versenyhátrányként említik az eltérő adminisztrációs előírásokat.
Az egységesítés azonban nem jelentheti a számviteli és az adózási elszámolások teljes egybeesését, hiszen közterhet mindig csak a már realizált eredmény után kell fizetni. Márpedig az IFRS éppen most terjeszti ki az aktuális piaci viszonyokra építve a potenciálisan elérhető nyereséget is bemutató fair érték alapú elszámolást.
A kutatók egy fiktív, átlagosnak tekintett mérlegszerkezetű és eredményességű középvállalat adatait vették alapul. Eredményeik szerint a ma meglévő országonkénti különbségek alig csökkennének, miközben az adóalap szinte mindenütt szélesedne. A legtöbb változást a készletértékelési, amortizációs, tartalékolási és termelési költségelszámolási előírások módosulása okozhatja. Mivel az elszámolható ráfordítások köre szűkül, az adóalap növekszik, ami lehetővé tenné, hogy a kormányok a tényleges bevétel szinten tartásával csökkentsék a nominális kulcsokat. A vizsgálat szerint az átállással egyedül az amúgy is legkisebb sarcot kivető Írországban csökennének a közterhek, mivel ott a mai amortizációs szabályok jóval szigorúbbak még az IFRS-nél is. A legrosszabbul a lett cégek járhatnak: számukra akár 10,1 százalékkal is nőhetnek a közterhek.
Magyarországon a - legrégebbi készlet felhasználásának elszámolását előíró - FIFO készletértékelés kötelező bevezetése és az épületek mainál jóval rövidebb amortizációs ideje lehet a legnagyobb változás. A kutatók szerint ezek alapján a magyar mérnöki tervezőcégek csak 2,3, míg az építőipari kivitelezők a mainál akár 6,3 százalékkal is több adót fizethetnek.
Egy ilyen esetleges egységesítés a tanulmány szerint úgy növelné az unió versenyképességét, hogy az országok közti erőviszonyokat alig rendezné át. Az effektív adóterhelést nézve egyedül Magyarország jönne fel a hetedikről a hatodik helyre, megelőzve Csehországot.
