Biztos bukás előtt a "Parmalat-direktíva"?
Fellélegezhetnek az európai cégek, a jelek szerint ugyanis nem kell attól tartani, hogy az Európai Bizottságnak sikerül elérnie az éves beszámolókra vonatkozó szabályozás tervezett mértékű szigorítását. A tervet még az előző belső piaci biztos, Frits Bolkestein tette közzé tavaly októberben. A Parmalat- és az Enron-botrányhoz hasonló esetek megelőzése érdekében azt javasolja, hogy a jövőben a kockázatos ügyletek és a veszteségek elkülönítésére használt különleges célú könyvelési egységekről (SPE) is számot kelljen adni az éves beszámolóban. Ez a kötelezettség nemcsak a tőzsdei cégekre vonatkozna, hanem az unióban működő valamennyi vállalatra. A jegyzett társaságoknak ezenfelül vállalatirányítási nyilatkozatot (Corporate Governance Statement) is csatolniuk kellene a beszámolóhoz, amely a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés mechanizmusáról tájékoztatná a befektetőket.
A Financial Times Deutschland információi szerint azonban mind az Európai Parlament, mind a tagállamok többsége ellenzi a szigorítást. Klaus-Heiner Lehne, az EP illetékes jelentéstevője szerint elegendő a nemzetközi számviteli szabványok (IAS) érvényesítése, amelyre 2005 elejétől már törvény kötelezi az unió tőzsdei cégeit. A vállalatirányítási nyilatkozatot szintén felesleges bürokratikus tehernek tartja a német konzervatív képviselő. A tagállamok csak a tőzsdei cégektől várnák el az SPE-k közzétételét, és a vállalatirányítási információk nyilvánosságát is korlátoznák. Minderről a pénzügyminiszterek június eleji ülésén születhet egyezség; az EP jogi bizottsága ugyancsak még a nyári szünet előtt véleményt mond a tervezetről, amely azután szeptemberben kerül a plénum elé.
