Egyre bizonytalanabb érdekérvényesítés
A csatlakozás óta elbizonytalanodott, kockázatkerülővé vált a felvételi tárgyalások idején még jóval határozottabb magyar érdekérvényesítés az EU-ban, miközben olyan fontos kérdésekről folyik vita a közösségben, mint a regionális politika jövője, az alapvető uniós szabadságjogok érvényesülése, vagy a további bővítés - mondta Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) az EU-tagság első évét értékelő konferenciáján. Balázs Péter szerint az uniós posztokért folyó versenyben kitűnően helytállnak a magyarok, a hazai közigazgatásban ezzel szemben a hierarchián felfelé haladva egyre kevésbé a rátermettség számít: a vezetőket a belpolitika, nem pedig az EU számára választják ki.
Az érdekek érvényesítésének alapvető feltétele azok megfogalmazása, ám a konferencián elhangzottak tanúsága szerint már ez sem problémamentes. Az üzleti élet több képviselője kifogásolta, hogy véleményüket a kormányzati tervek kialakítása során nem kérik ki. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a konzultációk elmaradását az első Nemzeti fejlesztési terv kidolgozásakor időhiánnyal magyarázta, ám a most készülő második tervvel kapcsolatban már széles körű egyeztetéseket ígért.
Martonyi János volt külügyminiszter szerint azonban nem lehet egyeztetni, ha a tervek kidolgozása olyannyira átláthatatlan keretek között zajlik, mint jelenleg. Az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztéseket koordináló intézményrendszer bonyolultságát kritizálta Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz uniós szakpolitikusa is; szerinte azt drága és nem hatékony működés jellemezi.
Az elmúlt egy év eredményei között Baráth Etele utalt az uniós pénzekből megindult infrastrukturális fejlesztésekre, a növekvő exportra és a Magyarországra települt céges kutatási-fejlesztési központokra. Nógrádi ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az egy főre jutó uniós támogatások tekintetében elmarad a többi új EU-tagtól, közülük egyedül hazánk ellen folyik eljárás a túlzott deficit miatt, és az euró bevezetésében is az utolsók között leszünk. Martonyi szerint a csatlakozás "negatív sokkot" okozott a mezőgazdaságban, és ezért részben a támogatások késedelmes kifizetése tehető felelőssé.
