Hatékonyak a felülellenőrzések
Ebben az évben jelentősen megnőtt az állami adóhatóságnál a felülellenőrzések száma, azaz az olyan eseteké, amikor ellenőrzéssel egyszer már lezárt időszakot újból vizsgáltak. Míg tavaly egész évben 89 felülellenőrzést rendeltek el, az idén négy hónap alatt már 40 ilyen típusú vizsgálatot indítottak - tudtuk meg az APEH-ban. Ferenczy Judit, a felül-ellenőrzési önálló osztály nemrégiben kinevezett vezetője azt is elmondta: az ellenőrzéssel egyszer már lezárt időszak újbóli vizsgálatára 21 esetben az APEH elnöke adott utasítást, tíz esetben a pénzügyminiszter, kilencszer pedig az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el azt.
Az ellenőrzések szinte mindegyike azért indult, mert a korábbi ellenőrzés lezárását követően új tény vagy körülmény merült fel. A vizsgálatok többsége a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál történt, bár tíz százalékban magánszemélyeket is érintett. A felülellenőrzések az APEH számára rendkívül hatékonyak, hiszen tavaly a 89 ügyben az adózók terhére több mint 760 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg, s ehhez kapcsolódóan mintegy 300 millió forint volt a kiszabott szankciók - adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék - összértéke. Az idén a 40 felülellenőrzés során több mint 350 millió forint volt a megállapított adókülönbözet, vagyis egy vizsgálatra csaknem tízmillió forint az átlagos megállapítás.
Annak érdekében, hogy az adózót az ismételt ellenőrzésekkel ne "zaklathassa" folyamatosan az adóhatóság, az adózás rendjéről szóló törvény az ezredfordulóig kizárta, illetve nagyon szigorú feltételekhez kötötte az ellenőrzéssel egyszer már lezárt időszak újbóli vizsgálatát: az APEH csak törvényességi és szakszerűségi szempontból ellenőrizhette az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott vizsgálatokat. Emiatt gyakran a revízió befejezését követően derült ki, hogy olyan számlát fogadott be az adózó, amely mögött nem volt valós gazdasági teljesítmény, vagy hogy bizonyos tranzakciók nem a könyvelésben feltüntetett értéken valósultak meg. Mindezek ellenére az adóhatóság semmit sem tehetett. Az APEH ellenőrzési jogosítványainak megerősítése érdekében az ezredfordulón lépett hatályba az a rendelkezés, amely a korábbinál jóval nagyobb lehetőséget adott, hogy az APEH elnöke újra nagyító alá vegyen egy egyszer már megvizsgált időszakot. A hatóság számára a legkedvezőbb szabályozás valójában 2001-től hatályos, amely szerint nemcsak a felmerült új tény, adat vonatkozásában végezhető el az ismételt ellenőrzés, hanem lényegében korlátlanul kutakodhat a korábban megvizsgált időszakban is.
Az idei felülellenőrzéseket többnyire azért rendelték el, mert a korábbi kontrollal lezárt időszakot érintően új tény, körülmény merült fel. Ezen új információk többféle módon is az APEH tudomására jutottak: előfordult, hogy adózók jelezték, vagy megyei igazgatóságok más adózók vizsgálata során bukkantak új tényekre, s persze "közérdekű bejelentések" alapján is többször értesült újdonságról a hatóság felül-ellenőrzési főosztálya. Leggyakrabban azért tett a felülellenőrzések során a hatóság megállapításokat, mert nem fogadták el a fiktív számlák alapján elszámolt költségeket vagy az áfalevonási jog gyakorlását. Többször derült ki az is, hogy a vállalkozó bizonyos bevételeit eltitkolta az adóhatóság elől. Éppen a fenti hibák miatt az adóhatóság az adókülönbözetet leginkább társasági adó, valamint az áfa adónemben állapította meg, de kisebb összegű megállapítás a személyi jövedelemadóhoz is kapcsolódott.
