Indokolt lenne az újabb zárolás?

A költségvetési intézmények kiadásainak hónapról hónapra tapasztalható elszaladása elvileg indokolná az államháztartási tartalékba helyezett összeg teljes elvonását, sőt akár a zárolást is. A Világgazdaság által megkérdezett egyik elemző azonban úgy látja: az említett körben egy újabb nagrádszíjhúzás már nem kivitelezhető.

A napokban ellentmondásos nyilatkozatokat tett Veres János pénzügyminiszter. Előbb arról beszélt, hogy a költségvetési hiánycél teljesítése érdekében év elején képzett 160 milliárdos államháztartási tartalékból vélhetően szinte semmit, vagy nagyon kis összeget költhetnek csak el az érintett intézmények (főként a központi költségvetési szervek kiadásaiból és a fejezeti kezelésű előirányzatokból képezték a tartalékot); a múlt héten külföldi és belföldi elemzők előtt pedig ebből az összegből 125 milliárd forint végleges zárolását jelezte. A pénzügyminiszter tegnap pedig az Országgyűlésben újfent leszögezte: további intézkedéseket tesz a kormány még júniusban. Lapértesülés szerint a Pénzügyminisztérium napokon belül nyilvánosságra hozhatja a megszorító intézkedéseket, amelyek esetében elsősorban az elkülönített tartalék végleges zárolásáról lehet szó.

Ezenfelül legfeljebb néhány tízmilliárdos "nadrágszíjhúzás" képzelhető el, amely azonban több minisztériumnál fájdalmas lépés lenne, és vélhetően nem érvényesíthető a fűnyíró elv - véli Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. makroelemzője. Németh Dávid, az ING Bank elemzője viszont úgy látja: az államháztartási tartalékba helyezett pénzek teljes elvonásán felül újabb tételeket már nem lehet a tárcák pénztárcájából kivenni, hiszen a most rendelkezésre álló összegnél kevesebből a feladatokat nem tudják ellátni.

A minisztériumi kiadások feletti laza kontrollt jelzik ugyanakkor az első négy hónapi államháztartási adatok. Csak ez év első harmadában a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 67 milliárd forinttal növelték a hiányt a tervezetthez képest.