Magyarországot is sújtja a nem
Egy rossz alkotmányt leszavazni nem katasztrófa - vélekedik Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Szerinte Jacques Chirac francia elnök azt kapta, amit megérdemelt: olyan ügyön bukott el, amelynek semmi köze az alkotmányhoz. Csaba László szerint a vasárnapi voksolás a franciáknak a politikai elittel szemben érzett hihetetlen nemtetszését tükrözte. Ez azonban az unióra nézve semmilyen következménnyel nem jár, hiszen a jelenleg hatályos nizzai szerződés biztosítja a működőképességet.
Ezzel Balázs Péter is egyetért, hangsúlyozva, hogy az alapszerződéseket, a bővítéseket, az eurót vagy a schengeni vívmányokat nem lehet kétségbe vonni. Magyarország első uniós biztosa kiemeli: a belpolitikai - elsősorban a népszerűtlen kormánnyal és annak gazdaságpolitikájával szembeni elégedetlenséget tükröző - szavazással a franciák most mondtak nemet a bővítésekre, s most vonták kétségbe az unió "liberális" modelljét is. Balázs Péter emlékeztetett: Franciaországban csak a szélsőséges pártok foglaltak egyértelműen állást az alkotmánnyal kapcsolatban, a nagy politikai szövetségek megosztottak voltak a kérdésben.
Rácz Margit szerint a franciák döntését nem az EU alkotmányos szerződésének szövege motiválta. A francia politikusok belpolitikai kérdéssé tették a népszavazást, s a franciák így Chiracról és a kormányról, illetve a globalizációs folyamatokról mondtak lesújtó véleményt - vélekedik a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa. Az elutasítás indokai között ugyanakkor a francia közvélemény bővítésellenességét is kiemelte a kutató, gondolva a török csatlakozás erőteljes ellenzésére.
Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa ezzel szemben úgy gondolja: a vasárnapi voksolás több volt belpolitikai szavazásnál: a franciák az európai konstrukció módjáról mondtak véleményt. Amit Magyarországon túl lassúnak, túl szűkmarkúnak ítélünk, az ő szemükben túl gyorsnak tűnik, s a jelek szerint a franciák nem tudnak, nem akarnak ennyire egységesítő Európát - mondta el Bartha Attila, aki hozzátette: egy olyan unióval kell együtt élni, ahol a nemzeti érdekek sokkal hangsúlyosabban jelennek meg.
A kutató kiemelte: a referendum lehetséges hatásait csak a holnapi hollandiai népszavazás eredményének ismeretében lehet vizsgálni. Nem mellékes, hogy mindkét esetben nettó befizető országról van szó, amelyek eddig is keményen kiálltak a mellett, hogy a 2007-2013-as pénzügyi periódus idején csökkenjen az uniónak fizetett hozzájárulásuk. Bartha Attila szerint emiatt érzékeny az eredmény, s még kisebb esély marad arra, hogy Magyarország számára kedvező kompromiszszum szülessen a pénzügyi keretről folyó tárgyalásokon.
Borúlátó Balázs Péter is: a volt biztos szerint Magyarország számára nehezebb lesz a terep a 2007-2013-as pénzügyi keretet, illetve az új kohéziós politikát érintő tárgyalásokon is. Így - a németek helyzetét is figyelembe véve - elhúzódó alkudozásra vagy kemény kompromisszumra kell számítanunk - tette hozzá Balázs. Rácz Margit úgy véli, a költségvetési tárgyalásokat a referendum annyiban befolyásolhatja, hogy Németország után a franciáknál is elhúzódó politikai válság alakulhat ki: egy krízis pedig megmerevíti az álláspontokat a tagállamok közötti vitában is - márpedig végső soron ez utóbbiak döntenek az EU-ban.
A pénzügyi terv elfogadását Csaba László szerint nem befolyásolja a francia referendum eredménye. Igaz, ez azt is magában foglalja, hogy az uniós politikusok számára nem lesz meg az a lökés, amely miatt úgy éreznék, mélyreható reformokra van szükség - tette hozzá a közgazdász, aki szerint az alkotmány hiánya a magyar politikusokat arra ösztönözheti, hogy a választások előtt még kulturálatlanabb politikai, gazdaságpolitikai irányvonalat válasszanak. A francia elutasítást követően Csaba László szerint az alkotmánynak vége, azt azonban nem lehet megjósolni, mikor jön el az ideje egy új megszületésének. Balázs Péter ezzel szemben úgy nyilatkozott: a szerződést annyiban kell temetni, hogy annak hatálybalépéséhez egyhangúság kell. Balázs azonban figyelmeztet: a mozaikot csak akkor lehet kirakni, ha annak mind a 25 elemét megismerjük.
