Négynapos osztrák munkahét?
Bécsben egy - a néppárti kormányhoz közel álló - tanácsadó testület javaslatot terjesztett Wolfgang Schüssel kancellár elé, amelyben azt ajánlja, hogy a munkaidőalap rugalmasabb megszervezése mellett valósítsák meg a szükséges költségcsökkentést és a meglévő kapacitások jobb kihasználását. A tanulmány szerint a meglévő demográfiai irányzatok mellett Ausztria előtt két út áll, ha meg akarja őrizni a meglévő jóléti viszonyokat: vagy többet, vagy rugalmasabb rendszerben dolgoznak a munkavállalók.
A javaslat részeként megjelölt négynapos munkahét - amint a Die Presse emlékeztet - nem jelenté azt, hogy csütörtök délután megállna az élet, sőt szükségessé válhatna, hogy a ma - normál javadalmazás mellett - csak 13 óráig ledolgoztatható szombat esetenként hétközi munkanapként legyen kezelve. Az elképzelés további pontjaként munkaóraszámlákat vezetnének, a túlmunkát pedig egyeztetett időpontban egyszerre lehetne szabadnapokra váltani. Mindez természetesen nem menne ingyen, ezért a szövetségi kormánynak a kiadások masszív megkurtításával kellene hozzájárulnia a feltételek megteremtéséhez.
Az osztrák elképzelésekkel homlokegyenest ellenkező álláspontot képvisel az IMF, amelynek vezetője bírálta az Európai Parlamentet, mert egyetemlegesen 48 órában maximálná a heti munkaidőt. Az uniós törvényhozó testület nemrég megvonta a munkaidő-direktíva hatálya alól Nagy-Britanniának és néhány más államnak adott mentességet. Rodrigo Rato szerint a döntéssel az EU "a világ többi térségével ellentétes irányban megy, és helytelen jelzést küld". A valutaalap vezérigazgatója példaként állította Európa elé a nagyobb gazdasági növekedést mutató Amerikát és Ázsiát, ahol az emberek hoszszabb ideig dolgoznak.
Az IMF szerint az idén a globális GDP 4,3, az amerikai 3,6, az euróövezeté pedig csak 1,6 százalékkal fog növekedni. Rato - a Financial Times által idézett nyilatkozatában - megerősítette azon korábbi nézetét, hogy az Európai Központi Banknak a növekedés további lanyhulása esetén kamatot kellene csökkentenie.
