Schröder minden fronton veszít

A szociáldemokraták most a hagyományosan fellegváruknak tekintett Ruhr-vidéken állnak vesztésre, ahol 1966 óta megszakítás nélkül irányították a tartományi kormányt. A sűrűn lakott ipari körzetben a munkanélküliek száma jelenleg eléri az egymilliót, s míg a szociáldemokraták támogatottsága 37 százalékra apadt, a kereszténydemokratáké 43 százalékra ugrott. Ha utóbbiak győznek, akkor a 69 tagú szövetségi felsőházban 43 helyet tudhatnak magukénak, és közel kerülnek ahhoz a 46 fős határhoz, amelynél az alsóház bármely döntését el tudják utasítani.

A halmozódó gazdasági bajok láttán tavaly, kormányzásának hatodik évében a párt rászánta magát az égetően sürgős reformok elkezdésére. Azóta hat tartományi választáson esett a támogatottságuk. Az elfogadott reformintézkedések - személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó csökkentése, magánnyugdíj-kedvezmény, a gyógyellátás megdrágítása, a munkanélküli- és a szociális segélyezés megszigorítása - elégtelenek voltak ahhoz, hogy érdemben javítsák a német gazdaság pozícióit. Ahhoz azonban elégségesek, hogy megosszák a pártot.

Ilyen körülmények között a korábban látni vélt Blair- Schröder párhuzam teljesen szétesett. A brit miniszterelnök ugyanis semmit nem vett el abból, amit konzervatív elődje, Margaret Thatcher elért, sőt hozzátett, amikor programjaival munkalehetőséget teremtett, s az állástalanok számát kétmillió fővel csökkentette. Schröder hivatali ideje alatt a munkanélküliek száma egymillióval növekedett, és meghaladta az ötmilliót. A nagy elosztórendszerekhez nem mert hozzányúlni, ezért a bérekre terhelt költségek ma is a bruttó bérek 42 százalékát teszik ki, mint 1998-as hivatalba lépésekor. A brit kollégájával közösen tervezett európai "új baloldal" nagy eszméje Németországban szertefoszlott.