Új gazda felügyeli a tb-alapokat
Ellenőrző testületeket hozna létre a kormány a nyugdíj- és az egészségbiztosító pénzalapjainak kontrolljára. Minderről múlt heti ülésén döntött a kormány. E testületek lesznek az ötödik gazdái az 1989-ben létrehozott társadalombiztosítási (tb) alapoknak. Várhatóan jövő év januárjában kezdik meg a munkájukat a testületek, melyekben részt vesznek a járulékfizetők képviselői is.
Tizenhat éve közvetlenül a kormány felügyelte az egységes apparátussal működő nyugdíj- és az egészségbiztosító működését, két évre rá fogadta el a parlament a tb-önkormányzat igazgatásáról szóló törvényt. Ebben arról is rendelkeztek, hogy a pártok és a kormány delegáltjaiból tíztagú felügyelőbizottságot hoznak létre, amely korlátozott hatáskörrel ellenőrzi a tb-járulékok felhasználását. Eldöntötték, hogy 300 milliárd forint értékű állami vagyonnal konszolidálják a tb-alapokat. Ennek egyik indoka az volt, hogy visszakapja a tb az 1948-as államosításkor működő biztosítók ingatlanjait, egyéb vagyontárgyait. A Társadalombiztosítási Főigazgatóságot Országos Nyugdíj-folyósítási Intézetre és Országos Egészségbiztosítási Pénztárra választották szét, külön apparátussal.
Újabb két év telt el, s a kiépült pluralista szakszervezeti mozgalom szövetségei választással kívánták legitimáltatni társadalmi elfogadottságukat. Jó alkalmat kínált erre az Antall-kormány szándéka: a tb-járulékot fizetők önkormányzataira kell bízni az akkor már különvált nyugdíj- és egészségbiztosító pénzalapjainak a felügyeletét. Így 1993-ban a munkavállalókat képviselő szakszervezetek listás választással 30-30 képviselőt küldtek a két tb-önkormányzatba, a munkáltatók ugyanennyi tagot delegáltak a testületekbe. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet apparátusának napi munkáját 11 fős elnökség és kilenctagú felügyelőbizottság irányította.
Ám sem az önkormányzatiság, sem a vagyonjuttatás nem járt sikerrel. Az egykori szakszervezeti vezér, Sándor László elnöklésével működő egészségbiztosítási önkormányzat ténykedését botrányok tarkították. Több száz millió forint értékű peres ügyekbe keveredett, ezek között volt a magánklinikák szabálytalan finanszírozása, az OEP számítógépes rendszerének zavaros úton való kiépítése. Eközben pénzhiánnyal küzdött a biztosító, ám ennek ellenére Bokros Lajos pénzügyminiszter ötödére faragta az állami vagyonjuttatás mértékét.
Az Orbán-kormány 1998-ban átfogó megállapodást kezdeményezett a tb-önkormányzatokkal. Ám alig telt el pár hónap, törvényi úton megszüntette a működésüket (ezt az MSZP kivételével az összes parlamenti párt megszavazta), s az alapok felügyeletére a Miniszterelnöki Hivatalon belül politikai államtitkári tisztséget hozott létre Selmeczi Gabriella személyében. Ám a Lockheed-levél-ügy miatt az államtitkár lemondásra kényszerült (több magyar parlamenti képviselő, közte Selmeczi, aláírásával támogató levelet küldött az amerikai kongresszusnak a Lockheedtől vásárolandó vadászgépek ügyében, Selmeczi Gabriella barátja érdekelt volt az üzlet megvalósításában). Az új felügyelő államtitkár Frajna Imre lett. Ezekben az években a Pénzügyminisztérium (PM) hagyta jóvá a biztosító pénzügyi döntéseit.
A Medgyessy-kormány megalakulását követően a tb-alapok felügyelete az egészségügyi tárcához került, ám a lényeges pénzügyi döntésekben, a tb-költségvetés sarokszámainak meghatározásában továbbra is a PM dönt. A szocialista kormány választási programjában ígéretet tett arra, hogy ismét a járulékfizetők ellenőrizhetik a tb-alapokat, ám a kormányalakítást követően ez úgy módosult, hogy tanácsadó testületet hoz létre a tb-alapok kontrolljára. Ezt nem vették jó néven a szakszervezetek, így - a tervek szerint - őket is bevonva, közmegegyezéssel alakítják meg az ellenőrző testületeket.
