Veszélyben a magyar stabilitás
A magyar költségvetési hiány az idén is meg fogja haladni a háromszázalékos euróátvételi küszöböt, miközben a belföldi hitelállomány növekedése "középtávon fenyegetést jelenthet a pénzügyi szektor stabilitására" - állapította meg az EBRD éves jelentése az átmeneti gazdaságok helyzetéről és kilátásaikról. Magyarország valószínűleg nem akar 2010-ben csatlakozni az eurózónához - mondta a jelentést Londonban ismertetve William Buiter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza. Mint mondta, ugyanez vonatkozik a három másik viszonylag nagy új EU-tagra, Lengyel-, Csehországra és Szlovákiára is. Mind a négynek folyamatosan magasabb a költségvetési deficitje annál, amely lehetővé tenné, hogy az évtized végén alkalmassá váljanak az euró bevezetésére - tette hozzá.
A jelentés szerint az EU nyolc új közép-európai és balti tagállamában a GDP átlagos növekedése a tavalyi 4,9-ről az idén 4,7 százalékra csökken, míg Közép- és Délkelet-Európa, valamint a volt Szovjetunió országaiban 6,5-ről 5,2 százalékra lassul. Utóbbi csoportban az országok többségében az export a teljes kibocsátásnak több mint a felét képviseli, s gazdaságuk bővülése az európai növekedéstől függ. Nekik a magasabb bővülési ütemekre a külföldi beruházások becsalogatásához, új technológiák meghonosításához van szükségük.
A teljes EU-ban azonban a növekedés további csökkenésére lehet számítani, s az eurózóna bővülése is lelassul, vagy legalábbis stagnálni fog a jelentés szerint. Az EBRD emellett úgy véli: a globális likviditás is csökkenés elé néz, minthogy az amerikai Fedtől a mérsékelt kamatpolitika folytatása, sőt, inflációs nyomás esetén emelés várható. (VG)
