Afrika a középpontba került

A megállapodás alapja az az egyetértés, amelyet Tony Blair brit kormányfő alakított ki George Bush amerikai elnökkel a hét elején Washingtonban. Ezek szerint 18 afrikai ország számára száz százalékig leírják a Világbanknál és leányszervezeténél, az Afrikai Fejlesztési Banknál fennálló adósságát. A The Guardian által idézett segélyszervezeti szakértők szerint a jóváírás kezdetben 550 millió dollárt ér, később egymilliárdot. Más elemzők szerint világszerte 62 ország szorul rá teljes adósságának leírására, amely a szegénységenyhítéssel együtt évente tízmilliárd dollárt igényelne.

Ezzel egyidejűleg a Világbank Afrikát teszi elsődlegessé - jelentette be a pénzintézet új elnöke, Paul Wolfowitz, aki történetesen vasárnap kezdi meg Dél-Afrikát és Nigériát is felölelő afrikai körútját.

A Blair-Bush-egyetértés szerint a fekete-afrikai országokat nemcsak a felvett hitelek megtérítése alól mentik fel, hanem az adósságszolgálat terheitől is megszabadítják őket azáltal, hogy a gazdag donorországok e célból fizetnek be pénzeket a Világbankba. Abban is egyetértettek, hogy az adósságok elengedését nem a segélyprogramokból kell hitelezni, hanem a "jó kormányzás" feltételének teljesítéséhez kötött új segélyekből biztosítani. Erre a célra ajánlott fel Bush pótlólagosan 674 millió dollárt, amely messze elmarad a Blair által remélt évi négymilliárdos plusztól; az USA a nemzeti össztermék mindössze 0,2 százalékát fordítja nemzetközi segélyezésre, még az ENSZ által javasolt 0,7 százaléknál is lényegesen kevesebbet. A segélyekre változatlanul szükség lenne a járványok leküzdéséhez és a mély szegénységből való kiemelkedéshez.

A G8 tagjai közül Francia-, Németország és Japán csak öt országot részesítene adósság-elengedésben: az afrikai Etiópiát, Malit, Nigert és Mauritániát, valamint a dél-amerikai Francia Guyanát.