Az UniCredito átrendezi a régió banktérképét

Fúziós hullám indul Európában - harangozták be tavaly piaci szakértők, s nekik lett igazuk. A bankszektorban tavaly 37,3 milliárd dollár értékű tranzakció zajlott le, az idén pedig már 50,8 milliárdot tett ki a határon átnyúló ügyletek volumene. A trendet előre jelezték az amerikai bankszektorban lezajlott események is, a tengerentúli hitelintézetek rangsorának átrendeződése ugyanis Európában is érezteti hatását: az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent a bankok száma, miközben nőtt a koncentráció.

Milyen jellegű fúzióra számíthat az európai bankszektor? Két nagy, különböző országban tevékenykedő bank összeolvadása kevésbé elképzelhető, mivel így a költségek nem csökkenthetők lényegesen, hiszen például a párhuzamos funkciók megszüntetése nem lehetséges - érveltek egyesek. Ennél valószínűbbnek tartották az olyan határon átnyúló fúziót, amelyben egy nagybank - felhasználva szabad készpénzállományát - egy kisebb bekebelezésével próbálkozik piaci pozíciókat szerezni. Ez történt például, amikor a brit Barclays ajánlatot tett a spanyol Banco Zaragozanóra. Az olasz UniCredito német HVB-re tett 15 milliárd eurós ajánlatával - amelynek köszönhetően az eddigi legnagyobb, határon átnyúló tranzakcióra kerül majd sor az öreg kontinensen - azonban mégsem ez a variáció valósult meg. A legnagyobb olasz bank Németország második számú bankját vásárolja fel. Ráadásul megtört a jég: az európai bankszektor térképét nézegetve mindeddig a német és az olasz piac tűnt "bevehetetlennek".

A tranzakció egyértelműen a 48 éves olasz bankvezér, Alessandro Profumo érdeme, aki 1997 óta, amióta átvette a Credito Italiano vezetését, a bankkonszolidációban látta a jövőt. Először is több regionális bank egyesüléséből létrehozta az UniCreditót, amely mára az ország legnagyobb hitelintézetévé nőtte ki magát, két évvel később pedig már a spanyol BBVA bankkal tárgyalt a fúzióról, amíg az olasz jegybank elnöke, Antonio Fazio le nem fújta az ügyletet. Nem sikerült megszereznie a milánói rivális bankot, a BCI-t sem - amelyet szintén Fazio akadályozott meg, majd az Intesa halászott el előle -, ám ez aligha törte le: kilépett a kelet-közép-európai régióba. Az Allianzzal közösen Lengyelország második legnagyobb bankjában, a Bank Pekao SA-ban szerzett többséget, amelyet később cseh, szlovák, ukrán, bolgár, román és horvát akvizíció követett, létrehozva ezzel a térség legnagyobb hálózatát, amellyel olasz bank csak büszkélkedhet. A látókör pedig tovább szélesedett: Amerikában alapkezelő társaságot alapított, vagyonkezelői részlegét pedig Dublinba költöztette át. Ráadásul Európában is körbenézett. A német piac már három évvel ezelőtt is felkeltette figyelmét, ám akkor még a Commerzbankban látott fantáziát. Így utólag viszszapillantva szerencsésnek mondhatja magát, hogy végül kudarccal végződtek a tárgyalások, hiszen a HVB sokkal zsírosabb falatnak bizonyul.

Miért vet szemet Olaszország legnyereségesebb bankja az elmúlt három évben több mint ötmilliárd euró veszteséget felhalmozott HVB-re, amelynek piaci kapitalizációja kevesebb mint a fele az UniCreditóénak? A válasz a stagnáló olasz gazdaságban rejlik, amely az UniCreditóra is rányomta bélyegét. Profumo tavaly év végén az eredménynövekedési ütem lassulását vetítette előre 2005-re, egyúttal létszámcsökkentést és szervezeti átalakítást harangozva be. A közép-európai régió növekedését ugyanakkor továbbra is vonzónak látta, főként, hogy ez a térség jelenleg még csak mintegy 15 százalékát adja a bankcsoport bevételének és profitjának. Ez pedig megmagyarázza, Profumo miért akarta megszerezni a HVB-t, amely tranzakció előnyeit talán csak évek múltán érzékelhetik a részvényesek, nem beszélve a kockázatokról. Amennyiben minden a tervek szerint megy, a szinergiák megdobhatják az UniCredito nyereségét, többek között a jelzáloghitelek és egyéb hiteltermékek, call-centerek, illetve információs technológia terén. Ráadásul ott van az aranytojást tojó tyúk is: a közép-európai érdekeltségeket tartalmazó Bank Austria. Ennek megszerzésével pedig a térség legnagyobb szereplőjévé válik, megelőzve az eddig vezető Erstét. Persze a nehézségekről sem szabad elfelejtkezni, a HVB ugyanis komoly portfóliótisztítás előtt áll. Éppen ezért többen azt valószínűsítik, hogy Profumo első dolga lesz a HVB német részlegének eladása.

Az európai bankkonszolidációknak azonban itt még koránt sincs vége. A holland ABN Amro az olasz Banca Antonvenetát, Spanyolország második legnagyobb szereplője, a BBVA pedig a római Banca Nazionale del Lavorót szeretné megszerezni, immáron hosszú hónapok óta. Mások pedig máris arra spekulálnak, hogy amennyiben az UniCredito-részvények árfolyama elég olcsó szintre süllyed - egy hónap alatt már hét százalékot esett -, úgy akár az olasz bank is felvásárlási célponttá válhat. Bár az is igaz, mint ahogy a két olasz középbank felvásárlása húzódik - amelyben a jegybanknak nem csekély szerepe van - úgy a központi bank Olaszország legnagyobb hitelintézetének felvásárlását sem nézné jó szemmel.