Budapesti gazdasági fórum
Tegnap tartotta első ülését a Budapesti gazdasági fórum, amelyet a fővárosi önkormányzat azért hívott össze, mert a jövőben rendszeresen egyeztetni kíván a budapesti székhelyű nagyvállalatok vezetőivel. A találkozó megszervezését az indokolta, hogy a fővárosi közgyűlés a hónap végén dönt a Podmaniczky programról, azaz a város középtávú, 2005- 2013 közötti fejlesztési programjáról - fejtette ki Demszky Gábor főpolgármester.
A Podmaniczky program 130 projektjének megvalósításához a következő kilenc évben 2100 milliárd forintra van szükség. Ebből a főváros mintegy hatszázmilliárdot tud biztosítani, 1500 milliárdos fejlesztés megvalósítását pedig állami és uniós támogatásokból, illetve magánbefektetésekből tervezi az önkormányzat. A főpolgármester hangsúlyozta: felhívják a vállalkozások figyelmét azokra a projektekre, amelyeket PPP-konstrukcióban kívánnak megvalósítani, illetve ahol a főváros a magántőke részvételét szorgalmazza. Az idén kiírják a pályázatot a Városháza projektre, az óbudai gázgyár területének fejlesztésére, s a közraktárak rekonstrukciójára, hasznosítására. Nagy érdeklődésre számítanak a Óbudai-szigeten épülő kongreszszusi és szabadidőközpont megvalósítása s a pesti zsidónegyed komplex fejlesztése során.
A fórumra, amelyet különböző fővárosi ügyekben rendszeresen összehívnak majd, 260 cég kapott meghívást. Köztük van Budapest kétszáz legnagyobb iparűzésiadó-fizető vállalkozása, illetve a fővárosi közüzemi cégek, valamint az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó nagy tanácsadó és könyvelő-irodák - mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes. A legnagyobb adófizetők tavaly 65 milliárd forintot fizettek be az önkormányzat kasszájába, közülük 130 cég jelezte, hogy részt vesz a megbeszélésen.
Az önkormányzat a nagy ingatlanfejlesztések mellett más ügyekben is egyeztetni kíván a cégek képviselőivel.
Tervezik a vállalkozások telephelyproblémáinak megoldását segítő módszerek kidolgozását, illetve beépítését a főváros ingatlanpolitikájába. Képviselni kívánják a budapesti vállalkozói szféra érdekeit a városvezetés diplomáciai szereplései alkalmával. Az együttműködés fontos területe a szakképzési rendszer fejlesztése. A fővárosnak koordinatív szerepet kell vállalnia a hiányszakmák, a képzési lehetőségek és az intézményi kapacitások összehangolásában. A cél, hogy a fővárosi szakképzés gyorsabban kövesse a piac igényeit, így segítse a gazdaság erősödését és a versenyképesség javulását. (KÁ)
