Csökkent az infláció májusban
Májusban 3,6 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke. Ez az előző két hónap emelkedése után 0,3 százalékpontos mérséklődést jelent. Nem jelentett viszont változást a korábbi hónapokhoz képest, hogy a tényadat végül magasabb lett a piaci várakozásoknál, igaz, ezúttal is csak minimális volt az eltérés a 3,5 százalékos piaci konszenzustól.
Állandóságot jelent az is, hogy újra csökkent a maginflációs mutató, a 2,2 százalékos index történelmi mélypontot jelent. A két mutató közti elnyílást szokás szerint az idényáras élelmiszerek körében megfigyelt drágulás okozza (ezt a termékcsoportot éppen hektikus ármozgása miatt nem veszi figyelembe a maginflációs mutató). Az infláció más árucsoportokban biztatóan alakult: a tartós fogyasztási cikkek esetében a gyengébb májusi árfolyam ellenére erősödött a defláció, az átlagosnál magasabb inflációjú szolgáltatási körben pedig folytatódott az inflációcsökkenés.
Júniusban 3,6-3,8 százalékos árindexet várnak a lapunk által megkérdezett elemzők. Az inflációcsökkenés az e hónapban már harmadszor emelkedő benzinárak miatt marad el. Az év második felében 3,5-4 százalék között ingadozó árindexeket várnak a piaci szakértők, vagyis a jegybank bőven teljesítheti 4 š1 százalékos célját. Kisebb kockázatok azért vannak - hívja fel a figyelmet Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A dollár erősödése a benzinárak további emelkedését eredményezheti, az élelmiszerpiacon pedig a tavalyi nagy áresés jelentős bázishatást okoz a 12 havi árindexben. Ugyanakkor az érem másik oldalán a szinte már árstabilitást jelző maginflációs mutató áll. Mindez azt jelenti, hogy a maginfláció és a fogyasztói árindex közötti különbség és a jövőbeli kockázatok is a monetáris politikán kívüli területről jelentkeznek - mondja Nyeste.
Ennek ellenére a szakértők nagy része úgy véli, hogy a monetáris tanács hétfőn még lát lehetőséget egy 25 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkentésre, utána viszont jelentősen csökken a további vágások esélye. (MI)
