Elodázhatatlan közműfejlesztések

Várhatóan több mint 630 milliárd forintot fordítanak víz- és hulladékgazdálkodással kapcsolatos közműfejlesztési beruházásokra Magyarországon 2008-ig. A fejlesztéseket az életszínvonal-emelés mellett az európai uniós elvárások is indokolják, a közösség ugyanis pontosan megfogalmazta, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a tagállamoknak ezeken a területeken. Így például 2015-ig az ország minden kétezer lakosegyenérték feletti településén meg kell oldani a szennyvíz elvezetését és tisztítását. Ez 15 ezer kilométernyi új csatornahálózat kiépítését jelenti, és napi 1,25 millió köbméternyi kapacitásnövelést a tisztítóműveknél. A szennyvízkezeléssel és ivóvízminőség-javítással kapcsolatos fejlesztésekre 2008-ig mintegy 575 milliárd forintot kell fordítani, míg a települési szilárd hulladék kezelésére valamivel több mint 61 milliárdot, hogy megfeleljünk az uniós elvárásoknak.

A hazai önkormányzatokra általánosan jellemző, hogy a közműfejlesztési projektekhez minimálisan szükséges saját részt csak részben tudják a költségvetésből, lakossági vagy társulati hozzájárulásból előteremteni, ezért külső segítségre szorulnak.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok egy része nem tud vissza nem térítendő támogatásokra pályázni, mivel a pályázat beadásához szükséges engedélyezési, illetve kiviteli tervet - amely a teljes beruházás értékének öt százalékát is elérheti - forráshiány miatt nem tudja elkészíttetni - tudtuk meg Bunda Istvántól, a Magyar Közmű (MK) Rt. vezérigazgatójától. Noha a terület tőkeéhsége nagy, az önkormányzatok rendkívül óvatosak: félnek a magas hitelkamatoktól, illetve fokozottabb állami szerepvállalásra várnak. Hitelt általában csak kényszerhelyzetben vesznek fel, emiatt ez a konstrukció egyelőre nem vált a közműprojekt-finanszírozás mindennapos technikájává.

Az MK Rt. azon vállalatok közé tartozik, amelyek a közműfejlesztési beruházásokhoz szükséges tőke előteremtésében, illetve tanácsadásban segítenek az önkormányzatoknak.

A társaság által végzett előzetes számítások azt mutatják, hogy elsősorban olyan projektek megvalósításával érdemes foglalkozni, ahol a beruházás teljes költségének hetven százalékát az önkormányzat önerőből és a különböző támogatásokból elő tudja teremteni, és csak a fennmaradó részt kell egyéb forrásokból kiegészíteni. Ez 2008-ig összesen mintegy 190 milliárd forint értékű lehetőséget jelent a hazai piacon szereplő összes hitelezéssel foglalkozó, illetve külső pénzügyi segítséget nyújtó vagy felkutató szervezet számára. Az MK Rt. 2008-ig mintegy harmincmilliárd forintnyi hitelkihelyezést tervez, 2005-2006-ban pedig összesen negyvenmilliárd forintos beruházásban lát esélyt közreműködésre.

A cég tevékenységében alapvetően az elmaradott térségekben, a veszélyeztetett vízbázisok területén és turisztikai célterületeken megvalósuló, a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos fejlesztések, valamint az ivóvízminőség javítását célzó beruházások élveznek elsőbbséget, mert ezen a területen a legnagyobb Magyarország lemaradása az EU tagállamaihoz képest. A víziközműpiacon (tervezés, lebonyolítás, kivitelezés, üzemeltetés) a rendkívül éles konkurenciaharc szövevényes viszonyokat teremt - mondta el Bunda István. A túlkínálat sokszor mélyen áron aluli vállalást eredményez, amelyet a társaságok a létesítési folyamat más részeiben igyekeznek kompenzálni - tette hozzá az MK Rt. vezetője.

A Magyar Közmű Rt.-t 2001-ben alapította a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt., a társaság jelenlegi egyszemélyes tulajdonosa. A cég 2003 elejéig az előző vezetés által kidolgozott stratégiát követve elsősorban a PPP (public private partnership) típusú modellt alkalmazta. Az MFB igazgatósága által 2003 júniusában jóváhagyott stratégia szerint a cégnek főként lebonyolítói szerepkört célszerű vállalni és így támogatni a bank tevékenységét. Az MK Rt. működését eddig az MFB finanszírozta, de a projektek finanszírozásából, valamint a cég fő bevételét jelentő mérnöki szaktanácsadásból és a beruházások lebonyolítási díjából a társaság az idén már önfenntartóvá válik.