BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Feketemunka: záródó kiskapuk

Börtönbüntetés, munkaügyi bírság, az ellenőrzés szigorítása - vázolja Csizmár Gábor szakminiszter a feketemunka elleni harc tervezett eszközeit. A bírság a tervek szerint akár 20 millió forint is lehet, s 2-8 évig terjedő börtön szabható ki a közteher-fizetési kötelezettséget elmulasztó, illetve munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadóra.

Októbertől felvilágosító kampány indul, amely a munkáltatókat a változásokról tájékoztatja, a dolgozók számára pedig átfogó képet ad arról, hogy milyen jogaik vannak a munka világában - közölte lapunkkal Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A miniszter a kampányt, valamint a munkavállalói jogok biztosa intézmény bevezetését a legpuhább intézkedések közé sorolja. Ezen a héten várhatóan megjelenik az a miniszteri rendelet, amelyben Csizmár megnevezi a munkavállalói jogok biztosát.

A következő lépés az érdekeltségi rendszer megteremtése lesz. A miniszter szerint érdekeltté teszi majd a cégeket a tisztességes foglalkoztatásban, hogy az állami forrásokért csak rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások indulhatnak.

A foglalkoztatás fehérítését célozza az is, hogy a magánszemély munkaadó visszaigényelheti a személyi jövedelemadóból az - alkalmi munkavállalás adó- és járuléklerovására szolgáló - közteherjegy értékének 75 százalékát. Ugyanakkor az így foglalkoztatottak - például a takarítónők vagy kertészek - többek között szolgálati időt, egészségbiztosítási és nyugdíjjogosultságot szereznek.

A szabályozások megváltoztatása szigorral tereli a munkáltatókat a legális foglalkoztatás felé. A tb-, az adó- és a munkaügyi adatok összefésülésével becsukódnak a kiskapuk, egy integrált rendszerben ugyanis jobban ellenőrizhető a munkáltatói kötelezettségek teljesülése. A miniszter szerint szükségszerű az adózás rendjéről szóló törvény már parlament előtt lévő azon módosítása, amelynek értelmében a munkáltatóknak a jövőben már nem évente, hanem havonta kell majd elszámolniuk a foglalkoztatással kapcsolatos közterhekkel. A munkaerő-piaci mozgások ugyanis nem években, hanem néha hetekben mérhetők, ezért az éves elszámolás nem elég - indokolta a módosítást Csizmár Gábor, aki szerint zárt szabályokat kell teremteni ahhoz, hogy mindenki komolyan vegye a foglalkoztatást. A miniszter állítja, ez a törvénymódosítás az alapja az egyéni járulékszámla majdani bevezetésének, amelynek jogcímén a nyugdíj, valamint az egészségügyi ellátásra való jogosultság is megállapítható lesz.

A munka törvénykönyvének módosításához a munkáltatói, a munkavállalói, valamint a kormányoldal nagyjából 140 módosító javaslatot nyújtott be. Jelenleg az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága tárgyalja a javaslatokat, június végére szeretnének konszenzusra jutni - mondta a miniszter. A kormány a többi közt a minimálbér-kifizetés szabályozását kívánja módosítani. Szeretnék megakadályozni, hogy a munkáltatók teljesíthetetlen normákat állapítsanak meg a dolgozók számára. Annál a cégnél, amelynél több esetben probléma merül fel a minimálbér-kifizetéssel, a dolgozók átlagteljesítménye minősül majd száz százaléknak, ez alapján kell kifizetni a legkisebb kötelező keresetet. A betanulási idő alatti teljesítmény azonban nem számít bele az átlagba.

A feketefoglalkoztatás egyik "fellegvárának" tartott munkaerő-kölcsönzés terén is komoly jogszabály-módosítások várhatók. A szigorítás a munkaügyi ellenőrzéseknél lesz a legdrasztikusabb. A felügyelők létszámát 50-100 fővel növelik, legfontosabb feladatuk a be nem jelentett munka ellenőrzése lesz, azaz a fekete- és a szürkefoglalkoztatás, s a túlóra-elszámolással megoldott illegális munkavégzés szankcionálása - tájékoztatott a miniszter.

A munkaügyi bírság megemelése lesz a büntetés egyik legszigorúbb eleme. Ennek mértéke még nem dőlt el, értesülésünk szerint azonban 20 millió forint lesz a plafon. A büntető törvénykönyv módosításával pedig börtönnel is szankcionálható lesz a feketefoglalkoztatás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalásként. Kettőtől nyolc évig terjedő börtön szabható ki arra a munkaadóra, aki elmulasztja a közteher-fizetési kötelezettségét, munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel alkalmazza dolgozóját. Igaz, ha mulasztását pótolja, a büntetést elengedik.

A szaktárca minisztere egyébként a foglalkoztatás fehérítését célzó intézkedésekről lakossági fórumokat tart. Így június 22-én Ózdon, 23-án pedig Jászapátiban beszél a munka világát érintő lépésekről.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.