Magyarország főbb mutatóit tekintve az idén valamelyest közeledik az Európai Unióhoz, de a nyolc kelet-közép-európai ország mezőnyében még mindig a középmezőny alján foglal helyet - derül ki az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által közösen készített konvergenciaindex 2005-ös eredményeiből. (A mutató tartalmáról lásd keretes írásunkat.) A javulást elsősorban az inflációcsökkenés területén érte el hazánk, de a 2002-es mélypont óta az is hozzájárult az index enyhe emelkedéséhez, hogy csökkent a költségvetési hiány. Igaz, a deficitcsökkentés üteme az idén gyakorlatilag jelképes mértékű lesz, és ezzel kapcsolatban nehezíti a megítélést, hogy számos tétel vitatható módon került az államháztartási körön kívülre - vagyis a tényleges hiány ennél is nagyobb.

Magyarország a 2005-ös előrejelzések alapján csupán Lettországot és Litvániát előzi meg a konvergenciaindex alapján felállított rangsorban. A két balti ország lemaradásának az az oka, hogy a reálgazdasági felzárkózásban (egy főre jutó GDP, bér-, árszínvonal) jóval hátrébb tartanak, mint a többi ország, és ezt sem a magas növekedési ütem, sem a példás államháztartási fegyelem nem képes teljes egészében ellensúlyozni. (Litvániától egyébként az idén azért veszi vissza a hatodik helyet hazánk, mert a legdélibb balti országban kissé megugrott az infláció.)

Ugyanakkor hazánk ebben az évben várhatóan a legrosszabbul teljesít a nyolc ország közül az államháztartás stabilitásának tekintetében: a GDP-arányos deficit egyedül nálunk haladja majd meg az öt százalékot, és rajtunk kívül mindenki messze áll az államadósság maastrichti, 60 százalékos kritériumától.

Hatodik helyezésünk abból a szempontból is érthető, hogy az elmúlt öt évben (Litvániát leszámítva) Magyarországon volt a leglassabb a konvergenciafolyamat. 2000-ben 6,2 ponton állt a konvergenciaindex, ez alig kevesebb, mint a 2005-re várható 6,4 pont. Az általános konvergenciafolyamatra jellemző, hogy 2000-ben még a harmadik helyre volt elég 6,2 pontos mutatónk. Ez nem is csoda, hiszen öt év alatt az index átlagos emelkedése 0,8 pont volt, a legnagyobbat előrelépő Szlovákia esetében pedig 1,9 pontos növekedést mértünk. (Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha a konvergenciaindex szempontjából magyar mélypontnak számító 2002-t tekintjük kiindulásnak. Az azóta bekövetkezett növekedést csak a balti országok múlták alul, a többi kelet-közép-európai ország jobban teljesített nálunk.)

A rangsort egyébként változatlanul Szlovénia vezeti, köszönhetően a térségben kiugróan magas reálgazdasági fejlettségének, valamint erőteljesen javuló makrogazdasági teljesítményének. Szlovénia mögött a listán a második és harmadik helyre Cseh-, illetve Észtország került: Csehország indexe a korábbinál dinamikusabb növekedésnek és a bérkonvergenciának, a csökkenő inflációnak, Észtországé a gyors növekedésnek és a makrogazdasági stabilitásnak köszönhető.