Kikölcsönzött Magyarország
Ötmillió-négyszázezernél is több munkanapot teljesített tavaly az az 52 ezer dolgozó, akiket kölcsönmunkásként alkalmaztak a hazai vállalatok. A kölcsönbevevők száma meghaladja az ezerhétszázat, köztük közel nyolcszáz a feldolgozóipari cég.
Munkaügyi kommandó felállítását, a feketekölcsönzők mellett az illegálisan foglalkoztató kölcsönbevevők büntethetőségét is kérte nemrég Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztertől a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ). Az érdekképviselet szerint ugyanis a legális munkaerő-kölcsönzés a foglalkoztatás bővítésének leghatékonyabb eszköze lehet. A Foglalkoztatási Hivatal adatai is alátámasztják ezt. Tavaly az előző évhez képest ugyanis duplájára nőtt a kölcsönzött segédmunká-sok száma, a szakmunkásoké hetven, a szellemi dolgozóké több mint húsz százalékkal emelkedett. Jelenleg a kölcsönmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül 1,4 százalék.
A kölcsönvett betanított munkás 330-450, a szakmunkás 450-700, a marketingasszisztens 800-1200, a számviteli munkatárs - például a pénzügyes vagy a könyvelő - 1000-1500 forintot keres nappali bruttó órabérként - összegezte az SZTMSZ kölcsönző cégei által biztosított fizetéseket Csaposs Noémi, a szövetség alelnöke, a Trenkwalder-Multiman Kft. ügyvezető-helyettese. A vállalatok az alapórabér 1,7-2-szeres szorzóval növelt nettó összegét fizetik a kölcsönzőnek. Mindez a projekt nagyságától és régiótól függően változhat. Az összeg a dolgozó munkabérét, a munkaadói és a munkavállalói járulékokat, adókat, esetleg a kötelező utazástérítést tartalmazza.
A kölcsönzöttek több mint egyharmada szakmunkás, a diplomások aránya öt százalék körüli. Felsőfokú végzettségűt leginkább a pénzügyi cégek kölcsönöznek. A Trenkwalder-Multiman tapasztalata szerint a diplomásokat hosszabb távra alkalmazzák a kölcsönbevevők. Az elszámolás sem órabérben, hanem havi alapon történik, jövedelmük bruttó kétszázezertől indul, de a 7-800 ezer forintot is elérheti - hangsúlyozza Csaposs Noémi. Logisztikust, marketingest, HR-, illetve gazdasági szakembert, programozót, rendszergazdát egyaránt "bérelnek" a cégek. Kovács Ildikó, a Manpower Kft. magyarországi vezetője úgy tapasztalta, az sem ritka, hogy minőségbiztosítási és folyamatmérnököket is kikérnek. A leggyakoribb mégis a call-centeres munkaerő ideiglenes alkalmazása, ahol a diploma és a nyelvtudás elvárás, a tapasztalat azonban nem.
Több megkérdezett szakértő is állítja, bár a közterheken kölcsönzéssel sem tudnak spórolni a vállalatok, ez az atipikus foglalkoztatás mégis alkalmas a színlelt szerződések legalizálására. Ha egy vállalatnak nincs már szabad státusa, és nem akarja elleplezni a munkaviszonyt, akkor a munkaerő-kölcsönzés, illetve a -kihelyezés feloldja a problémát - emeli ki a Manpower vezetője. Ilyenkor a kölcsönző alkalmazza a dolgozót, táppénzt, szabadságot, illetve a munkaviszonnyal járó összes jogosultságot biztosítva számára. Sőt az egységes magyar munkaügyi adatbázisba (EMMA) is a kölcsönző jelenti be a dolgozót. A kölcsönbevevő vállalatok nem a járulékokon, hanem az adminisztráción, a toborzáson, a kiválasztáson tudnak költséget megtakarítani - állítja Rácz Attila, a MŰISZ HR Kft. ügyvezetője.
Véleménye szerint a szürke-, illetve a feketekifizetéseket úgy lehetne megakadályozni, ha a szerződésben rögzítenék a munkavállaló bérét, egyéb juttatásait. Így az ellenőrzéskor könnyen nyomon követhetővé válna, hogy történt-e szabálysértés, s kiszűrhetők lennének azok a szerződések, amelyekben a bér és a rá eső járulékok alatti vállalkozó díjjal dolgoznak a kölcsönzők.
A Getwork Magyarország ügyvezetője szerint is legalizálhatja a színleléseket a munkaerő-kölcsönzés intézménye, feltéve, ha maga a kölcsönzés is fehéredik. Küzmös László elmondta: nemcsak az SZTMSZ lobbizik a munka törvénykönyvének módosításáért, hanem egy most megalakuló érdekképviselet is. A Magyarországi Elektronikai-ipari Munkáltatók Országos Szövetsége többek között szintén a foglalkoztatott munkaerőlétszám optimalizálásához kapcsolódó szabályzókon módosítana.
