Az Európai Bizottságéhoz közelebb álló javaslatot fogadott el az Európai Parlament szerdán Strasbourgban a 2006 után esedékes hétéves közösségi pénzügyi tervről. A nagy többséggel megszavazott Böge-határozatnak az adja a jelentőségét, hogy bár az új hétéves pénzügyi tervet a tagországok kormányai hivatottak megtárgyalni, ám elfogadásához az EU három fő intézményének - így az EP-nek is - egyet kell értenie. Ez utóbbi álláspontja tehát mérvadó lehet az EU-csúcs jövő heti költségvetési vitáiban.

A német néppárti Reimer Böge nevéhez köthető EP-állásfoglalás a lekötött pénzek esetében 2007-2013 között a GNI 1,18 százalékát kitevő büdzsét javasol (közvetlen kifizetésekre a GNI 1,07 százalékát szánná). A tavalyi bizottsági ajánlás 1,21 és 1,14 százalékról beszélt a két tétel kapcsán, míg a nettó befizető hatok már pénzlekötésnél is a GNI egy százalékánál húznák meg a határt (a tényleges kifizetés tehát még ezt sem érné el). A napokban közzétett legújabb EU-elnökségi kompromisszumos javaslat a pénzlekötés terén 1,06 százalékig menne fel.

Míg az Európai Bizottság a leköthető hétéves keretet 1022 milliárd euróban maximálta volna, addig a nettó hatok csak 815 milliárdot hajlandók betervezni. E kettő közé esik a luxemburgi EU-elnökség kompromisszumos papírja, amely már 871 milliárdról beszél, míg a most megszavazott EP-jelentés akár 975 milliárdnyi forráslekötést is el tudna fogadni.

Az egyes költségvetési fejezeteket tekintve a Böge-határozat a bizottsághoz képest is növelné a bel-, igazságügyi, a külpolitikai, valamint a foglalkoztatási és szociális célokra fordítható tételeket. Lényeges, hogy felzárkóztatási alapokra a Böge-papír a GNI 0,41 százalékát szánná, míg az elnökségi javaslat csak 0,37 százalékról beszélt. Lehetővé tenné a nemzeti GDP négy százalékáig terjedő forráslehívást, amelyek elköltésénél nem ragaszkodna az n+2-es szabály megtartásához. Böge csökkentené az adminisztratív kiadást, valamint az agrárbüdzsét is magában foglaló természeti források című rubrikát: itt négymilliárddal kevesebbet költenének a bizottsági javaslathoz képest.

Ez utóbbinál a 2007-es román és bolgár EU-csatlakozás agrárköltségeinek finanszírozására átmenetileg lehetővé tenné, hogy az EU-tizenötök néhány évig nemzeti büdzséből beszállhassanak az agrárkiadások előteremtésébe. (A csatlakozási szerződés az új tagok esetében is lehetővé tesz ilyet addig, amíg a közvetlen uniós támogatás nem éri el az EU-átlag száz százalékát.)