Bár a kormány a korábban deklarált szándékok szerint a száz lépés program keretében a nyugdíjrendszeren is változtatni akar, eddig az érintetteket semmilyen módon nem tájékoztatták a tervezett változtatásokról - értesültünk. Mindazonáltal a Nyugdíjasok Országos Képviselete konkrét számításokat végzett, így nem érné őket váratlanul, ha kérnék a véleményüket. Javaslataik szerint két lépcsőben kellene a lemaradt nyugdíjakat felzárkóztatni. Ez együttvéve 800 ezer-egymillió embert érint, s összesen 270 milliárdos költségvetési kiadást jelentene a szervezet számításai szerint.

Elsőként azoknak a járandóságát kell emelni, akik 1985 és 1990 között hagyták abba az aktív munkát - mondta Mihalovits Ervin, a szervezet elnöke, aki úgy véli, nem fogadhatók el azok a szakmai érvek, miszerint a 88-ban, illetve a 89-ben nyugdíjazottakat ki kellene hagyni a felzárkóztatási folyamatból. Ebben a két évben volt a nagy vezetőcsere a szakszervezeteknél, a távozók magas juttatása megtévesztő módon emelte e két évben az átlagos nyugdíj összegét. Ebben az első körben 40-50 milliárdos kiadással lehet számolni. A második lépcsőben - s ez a magasabb ráfordítás - az 1992-95 között nyugdíjazottak járandóságát szükséges emelni.

A szervezet szakmai álláspontja szerint nem szabad szociális szempontokat belekeverni a nyugdíjemelésbe, a leszakadástól függően százalékosan állapítanák meg a kiegészítés összegét. A leginkább értéküket vesztett nyugdíjakat 4 százalékkal emelnék.

A nyugdíjasszervezet azt is szeretné elérni, hogy szűnjön meg az úgynevezett svájci indexálás, amikor is az előző évi bér és infláció 50-50 százalékban határozza meg a nyugdíjemelés mértékét. Ez azt jelenti, hogy az éves nettó reálkereset-növekedés felével emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Úgy vélik, kizárólag a nettó bérek alakulásához kellene igazítani az idősek járandóságát. (BJA)